2018-ban jelent meg Spanyolországban egy sötét hangulatú thriller A cigány menyasszony címmel. A történet alapja a klasszikus nyomozós sztori: két halálra kínzott nővér esetét a rendőrség okos és rátermett női rendőre, Elena Blanco deríti fel a megfelelő nehézségek és fordulatok közepette. A regény egy sorozat első része, eddig mintegy négyszázezer példányban kelt el, és közel tucatnyi nyelvre fordították le. (Az eladások a botránynak köszönhetően valószínűleg exponenciálisan nőni fognak.)

A cigány menyasszony és a soron következő részek szerzője Carmen Mola. Volt.

Történt ugyanis, hogy a legmagasabb, 1 millió eurós (314 millió forint) pénzjutalommal járó spanyol irodalmi kitüntetést idén Elena Blanco alakjának megalkotója, Carmen Mola írónő nyerte el. A Planeta-díj különlegessége, hogy a pályamunkákat álnéven és álcímmel kell beküldeni, így a zsűri is csak a döntés meghozatala után tudja meg, valójában kit is jutalmazott. Így történt az eleddig példátlan dupla csavar.
A Sergio López álnéven, A tűz városa címmel benyújtott regényt hirdették ki győztesnek, amely valójában Carmen Mola legutóbbi, A vadállat című művének bizonyult. Ezután következett a díjátadó, ahol pedig kiderült: három férfi – Jorge Díaz, Antonio Mercero és Agustín Martínez – rejtőzik a női álnév mögött. (Az más kérdés, vajon mi értelme a Planeta esetében az álnévnek például egy olyan sikersorozat esetében, amelyet lassan megismer az egész világ, és már készül is belőle a televíziós adaptáció. Mintha Jo Nesbø nevezné anonim módon Harry Holét…)

Ám minden furcsasága ellenére akár ez egy mindennapos eset is lehetne. Több száz éve léteznek írók, akik számtalan okból publikáltak és publikálnak ma is álnéven. Most azonban tajtékzik a könyvszakma és a rajongók egy része is. Van olyan könyvesbolt, amely emiatt visszaküldi példányait a kiadónak. A felháborodás oka csak részben szakmai.

A Penguin Random House tulajdonában lévő kiadó negyvenes éveiben járó főiskolai professzorként írta le Molát, aki férjével és három gyermekével Madridban él. Mola interjúkat adott, részletezve életét és karrierjét. „Nem akartam, hogy az irodában dolgozó kollégáim, a sógornőim vagy az anyám megtudják, hogy írtam egy könyvet, ahol valaki megöl egy nőt azzal, hogy lárvaférgeket juttat a koponyájába. Az ismerőseim engem sokkal konvencionálisabb nőnek ismernek” – nyilatkozta a Le Figaro című francia napilapnak - hogy csak egy példát említsünk.

Mola esetében a szerzők és az ügynökük- egy hamis identitás körüli marketingkampányt tápláltak, olyan közhelyekre támaszkodva, mint például az a nézet, hogy a nők nem írnak véres thrillereket, és ha mégis, akkor azt valószínűleg szégyellnék bevallani.

Nem az a felháborodás oka, hogy a kitalált női szerző, Carmen Mola valójában három férfit takar. Az ok inkább az, hogy ezek a férfiak A cigány menyasszony előtt is sikeres forgatókönyvírók voltak. Carmen Mola nem azért született, hogy megvédjen valakit, vagy szabadabbá tegye az alkotást. Az írónő alakja csupán egy termék megkonstruált része volt.

Az irodalmat olvasók és a kulturális újságírók beleestek a hamis marketing csapdájába. A csalódást az okozta, hogy ezúttal egy könyvkiadó élt a csalás eszközével. A hírhamisítás és a reklámok világában a szépirodalmi és ismeretterjesztő könyvek kiadóiba vetett bizalom értékes valuta. Főleg, mivel az olvasó ember természetszerűleg szereti, ha nem nézik hülyének.

Jorge Díaz, Antonio Mercero és Agustín Martínez folytatni fogja az Elena Blanco-sorozatot. Így rövidesen kiderül, hogy azok a rajongók és szakmabeliek, akik megvezetve érzik magukat, megbocsájtják-e a hazugságot.

Hosszútávon pedig arra a kérdésre is fény derül, lehet-e ez a siker útja a jövő írói számára.