A vizespohárral kezdődött minden. Ha szájával lefelé fordítottam, olyan lett, mint a szobám, világítótorony, aminek a közepén egyedül ülök, és adom a jelzéseket, de azokat senki sem érti. A pohár talpára szöveget nyomtattak. Amikor szájával felfelé fordítottam, és kiittam belőle az összes kiwiszörpöt (még véletlenül sem jaffát vagy málnát, mert a sárga és a piros tilos, csak a zöld szabad), akkor is el tudtam olvasni, hiszen minden betű pontosan a helyén volt, tükörírással.
SALGÓTARJÁNI ÖBLÖSÜVEGGYÁR – ez állt rajta. Nagyon tetszettek a kifordított szavak, olyanok voltak, mint én. Elkezdtem a feliratokat is ellenkező irányból olvasni, úgy, hogy EJNEROG és úgy is, hogy AKICLÁP SÓS IDÁRGÓN, majd a könyveket és az újságokat is. Fanni néni azt mondta anyának, hogy szerinte ebből baj lesz, de anya engedékeny volt. Hetvennégy óra (plusz tizenkét perc plusz húsz másodperc) alatt tanultam meg visszafelé beszélni és gondolkodni, vártam, hogy anya is így tegyen. Fanni néni (szőke hajú és nagy, barna anyajegy van a szája fölött) másnap reggel jött és azt mondta, hogy a fordított beszéd piros. Sikoltoztam és földhöz vágtam magam, erre ő bedugott a számba egy tablettát, és amikor megnyugodtam, alkut ajánlott, hogy inkább írásban cseréljem fel a betűket. Hozott nekem egy füzetet, Thomas, a gőzmozdony volt rajta. Magamhoz öleltem. Rögtön sikerült a tükörírás, még tükör sem kellett hozzá. Apa nagyon okos, mert programozó, amikor hétvégén nála voltam és meglátta a füzetet, azt mondta, hogy titkosítok. A számítógépén mutatott nekem más kódolást is, csupa egyest és nullát. Nem volt nehéz kitalálni, mit jelent. Apa kidüllesztette a szemét és ráncolta a homlokát. Levette a polcról a Kriptográfia című könyvet (ötszáztíz oldal, a százhuszonnyolcadik lap gyűrött). Hallottam, amikor apa barátnője (pepita mintás hajgumija van) odasúgta, hogy kár nekem adni, csak összefirkálom. Nem zseni vagyok, hanem fogyatékos.
Már alig vártam, hogy hétfő reggel legyen és hazamehessek. Addig ültem a szobám sarkában, amíg el nem olvastam az összes fejezetet. Közben a fejemet ütögettem az öklömmel, mindig ezt csinálom, amikor koncentrálok. A könyvben időrendi sorrendben voltak a különféle módszerek. Először a Caesar-rejtjelezést gyakoroltam. Olyan eljárás, ahol az ábécét egy bizonyos számmal el kell tolni, tehát ha az n betűből m betű lett, akkor az n+1-edikből m+1 k-s maradéka, ahol k az ábécé hossza. Utána a Zrínyi-kód jött a sorban, a Bacon, a Beale-papírok, Cardano, az ADFGVX, túl egyszerű volt. Az RSA feltörése lekötött pár hétig, rajtam kívül eddig csak egy hatszáz fős tudóscsoportnak sikerült, nemzetközi kooperációban, szuperszámítógépekkel. Fanni néni minden nap bekopogtatott. Mindenáron arra akart rávenni, hogy játsszak kirakóst a szomszédban lakó gyerekekkel. Nem értette meg, hogy őket nem szeretem. Még a prímszámokat sem ismerik.
Grafika: Sz. Eszteró Anett
