Balczó András öttusázó olimpikon és dr. Béres József feltaláló meghurcolása pontosan leírja a kádári puha diktatúra valódi természetét. Kósa Ferenc (1937–2018) filmrendező mindkettejük kálváriájáról készített dokumentumfilmet, előbbiről Küldetés (1977), utóbbiról Az utolsó szó jogán (1987) címmel. A hatalom igyekezett ellehetetleníteni e két rendkívüli embert. A kuruzslással vádolt és letartóztatott kutató „boszorkánypere” idején a Béres-film forgatását tíz évre leállították. Kósa mellett más értelmiségiek is kiálltak a tudós mellett, például Nagy László költő és az élete drámáját feldolgozó legújabb játékfilm, a Gyöngyössy Bence által rendezett A feltaláló forgatókönyvírója, Petényi Katalin is, aki a producerrel, Kabay Barnával együtt már foglalkozott a témával (lásd a Béres József életútja című 2015-ös dokumentumfilmet és a film előzményének tekinthető, de csak 2019-ben bemutatott tévésorozatot, a Cseppben az életet).

Gyöngyössy, Petényi és Kabay együttműködése „mondanivalóját” tekintve sikeres, esztétikai értelemben kevésbé. A film vázlatosan ismerteti, honnan indult Béres József, a cselekmény nagy része a tudós 70-es évekbeli korszakát mutatja be, amikor agydaganattal küzdő testvére betegsége indítja az immunrendszert aktivizáló cseppek megalkotására. De egyre nagyobb népszerűsége miatt szembekerül a diktatúrával. A politikai kritika jegyében az alkotók egy személyes konfliktust is felelevenítenek. Az 1956-ban a forradalmárok oldalán lincselést szorgalmazó, de hatalmát a Kádár-rendszerbe sikeresen átmentő Mátyus az ügyet személyes bosszújához használja fel, ugyanis Béres akadályozta meg a lincselést. A film készítői a Béres Csepp történetén keresztül szemléltetik a magyar és a kelet-európai országok XX. századon átívelő alapproblémáját: egymást váltották az ellentétes politikai rendszerek, de a tekintélyelvű hatalmi gondolkodást ez kevéssé érintette.

A film értékét nagyban emeli a színészek játéka. A főhőst megformáló Gáspár Tibor; az ellenfelét alakító Seress Zoltán; Béres köpönyegforgató főnökét eljátszó Hatházi András és a címszereplőt segítő Imre szerepében Székely B. Miklós remek alakítást nyújt. A képi kidolgozás nem mozi-, hanem tévéfilmszerű, érződik, a Cseppben az élet hatása. A párbeszédek is a tévésorozatok világát idézik, didaktikusak, a bensőséges pillanatoknál is sokszor mesterkéltek. Mindezek ellenére A feltaláló története és karakterei elég erősek ahhoz, hogy a néző átélhesse Béres József életútjának katarzisát.