Laboratóriumában beállítja
az időmérték-mérőt,
majd elindítja a szabályosan
kattogó ritmusingát,
a versoldatba jelző-színezéket
és rímfűszert vegyít...
Aztán hipós vegyszerrel kiirtja
a túlburjánzó sorokat,
szabályozván az oldal mértani
rácsszerkezetét.
Esszenciaként sűríti bele
képletébe a lényeget!...
Így válik a „való világ varázsainak”
vegyészmérnökévé!
(S a kristályrács-pontok gömbjeiben
ott csillognak a kulcsmetaforák,
mankóul kései kor kutatóinak...)
