ELSŐ SZÍN
(Ultramodern cégpalota, minden csupa fény és csillogás.
A KOZMEX multinacionális nagyvállalat év végi gálarendezvénye a belső mukatársak és családtagjaik számára. Mindenki az alkalomhoz öltözve. Nagy a zaj, kissé erőltetett nevetgélés, poharak koccannak össze. A négy felsővezető középen áll és felfelé tekinget. A középvezetők félrehúzódva, lehajtott fejjel, oldalt állnak.)
KÖZÉPVEZETŐK KARA
Találgattuk, ki vagy a magasban,
Messziről csodáltuk nagyságodat.
Ki ez az emberfölötti ember?
Kié a kéz, mely fentről ránk mutat?
Hálásak vagyunk, nézz le, láthatod,
Nehéz ezt mind szavakba önteni.
Osztozunk sikerben és kudarcon,
sorsunkról te fogsz úgyis dönteni.
Csapatmunka, érdek, iránymutatás.
Atyánkként tisztelünk, s várunk ma rád.
Szavaid sugárzó fényt vonnak körénk,
Mi nem vagyunk más, csak egy nagy család.
(A magasból egyszerre villanásszerű erős fény érkezik, majd a fent, középen elhelyezett hatalmas kivetítőn megjelenik a KOZMEX elnökének kissé elmosódott arca. A vendégsereg azonnal elhallgat, és amikor az arc világosan kivehetővé válik, hálás és elismerő moraj. A középen álló négy felsővezető egyike látványosan a fejét ingatja.)
ELNÖK
Így igaz, barátaim, egyetlen
Nagy család vagyunk nevetve, sírva,
Ahogy a nagykönyvben meg van írva.
S győztünk, kész a nagy mű, a piac már
Miénk, bár még kitartó munka vár,
Hosszú távon ez másként nem mehet,
Mert elsőnek lenni út, nem szerep.
Jól kezdeni jó. De jól végezni
Százszor nehezebb. Álmodjunk nagyot.
Valahol én is csak ember vagyok.
Osztozzunk hát sikerben, kudarcon,
Túl szorongáson, emésztő harcon.
Megtanultuk együtt mit, miért lehet.
Ma ünnepel a lelkiismeret!
Hát menjünk át a szeretet-hidon,
A mai estet, hajrá, megnyitom!
(Ováció. Egy kivétellel minden pohár a magasba emelkedik.)
ÖSSZPONTOSÍTÁSI FŐTANÁCSADÓ
Mondjuk el, most van rá alkalom,
Hátradőlni nagy könnyelmüség.
Legfőbb fegyverünk a szorgalom,
Túlórázni egy hasznos, jó ügyért.
Mi kitartóak vagyunk.
(Az elnök felé fordulva meghajol.)
BOLDOGSÁG MENEDZSER
Mi lesz a következő lépés,
Fürkésszük egyre, együtt és külön.
A szerencsét csípjük most fülön?
Vagy a szív útjain menjünk tovább?
Mégis boldogok vagyunk.
(Az elnök felé fordulva meghajol.)
FELHASZNÁLÓI ÉLMÉNYTERVEZŐ
Már nem az számít, ki a legjobb,
Ismerjük véleményedet,
A pályán csak az számít, ki nyer!
(Elnök sűrűn bólogat.)
Jótevőnk bólint, fentről figyel.
Elégedettek vagyunk.
(Meghajol. Majd zavart csend, a negyedik főember beszéd helyett nyugtalanul járkálni kezd. A vendégek kis csoportokra oszlanak, és a poharukat szorongatva halkan beszélgetni kezdenek, vagy figyelik az eseményeket. Páran csendben eltávoznak.)
ELNÖK
S te, igazgatók közt a legelső,
Mi ez az ádáz, komor hallgatás?
Úgy állsz ott keserű képpel, veszteg,
Mint akit közben beüvegeztek.
Nem tetszik tán a mai összhatás?!
ÜGYVEZETŐ
(akit mindenki csak úgy hív, a BOSS)
A csend többet mond néha, mint a szó.
Rég tudjuk egymásról, amit lehet.
Dicsérhetnélek, de félreértheted,
Mert magad felé hajlik a kezed.
A cukor rosszabb a sebbe, mint a só.
Egyébként figyelni, hallgatni jó.
Mindig csodáltam a tehetséged.
Valamit tudsz, amit itt senki más,
Tiéd a felhők trónja, nem vitás.
Én is csak felhőkezelő vagyok,
És mióta megjelentek nálunk
A mintázatfelismerő rendszerek,
A biometrikus információ,
Gépi tanulás, új családmodell,
A neuromorfikus hardverek,
És az idegrendszert utánozzák,
Bár rám, megvallom, csak a frászt hozzák,
Már vitatkozni sem igen merek.
Nincs is kivel. Senkit nem érdekel,
Mi volt, mi lesz, csak az, hogy most mi van.
Hiába pénze, háza, mindene,
A fél világ szellemi hajléktalan.
Termeljetek profitot!, így szól a fáma.
Mindegy, mit csinál, ha nem szeg szabályt,
S törvényed szerint él szegény pára.
Boldog hülyét így csinálsz belőle,
De ennyi legyen is elég mára.
ELNÖK
Épp csak lézerkard nincs a kezedben!
BOSS
Beosztottad vagyok, nem kihívód!
Két lábon járó ügyvezető árnyék.
A napsütéssel még egyelőre várnék;
Megárt a túl sok fény, meghagyom neked.
A pokolba kívánsz? Megteheted.
ELNÖK
Új ez a hang, és nem tetszik sehogy.
Dühít és pimaszságra vall, ahogy
Előkotortad büszkeségedet.
BOSS
Valahol én is emberből vagyok.
Beszélhetünk másként, ha gondolod.
ELNÖK
Einstein és az Esőember együtt
Végül is nem rossz kombináció.
A régi call centeres időkből
Megmaradt dolgokon mélázni jó.
BOSS
Sebezhetőek voltunk, mint a vad.
A legjobb elmék már elhúztak rég.
Aki gyomorral bírja, csak az marad.
Én maradtam, az örök eretnek,
Kinek a most már rég nem otthona,
S maradtál, hogy vinne el az ördög,
Te, sebzett lelkek inkvizítora.
ELNÖK
Ne kezdd megint, az ég szerelmére!
Vegyél magadnak pótmemóriát.
A lényeg fogalmát tisztázd végre,
Vagy igyál meg egy jó erős piát!
BOSS
Most azt érzem, hogy nem érzek semmit.
Üres vagyok, nulla terabyte.
Örülni már régen nincs minek,
És kitöröltem mindent, ami fájt.
ELNÖK
Fókusz, ember, a végén cseszheted!
Együttműködés az igazi érdeked.
A tagadás szelleme csak egy gép,
Ha túlterhelem, idővel lefagy,
És közelebb, mint gondolnád, a vég.
Lásd be, hogy nélkülem semmi vagy.
BOSS
Itt érdeked legfőként neked van,
Hozzá nem kevés vesztenivalód.
Majd megtudod, ha süllyed a hajód,
És nem dobnak feléd mentőövet.
A bajok itt kezdődnek, elnököm,
Hogy soha nem látsz túl a célkörön.
Beosztottjaid hús-vér emberek,
Nem torz képzeted szüleményei.
Élni is akarnak, nemcsak küzdeni.
Fogékonyak a jóra, rosszra,
Erejüket szívük sokszorozza,
És félbemaradt, éber álmaik.
Mások a boldogságszempontjaik.
Egyszerű ez, csak te nem látod át
Halmazok közt a geometriát.
Szerinted az élet melodráma,
Nekünk meló, neked modern dráma,
S persze mindig te vagy a rendező.
ELNÖK
Most már elég. Tele a hócipőm.
Ha így folytatod, szétválik utunk.
Keresek helyetted valaki mást,
És újratervezzük az identitást.
Majd megtudod, milyen, ha nem vagyok,
És rögeszméid a szélbe szórhatod.
A gép nélküled is forog tovább.
BOSS
Elküldhetsz, letilthatsz, nem nagy eset.
Testben való tartózkodásaim
Régtől fogva ideiglenesek.
Van még Paradicsom ezen a földön.
Amit teremtettél, nekem börtön.
Boldog hülyét belőlem nem csinálsz,
Akkor sem, ha rajtam bosszút állsz.
Örökifjúnak álcázom magam,
Aztán feltűnök másik alakban,
Vagy eltűnök szépen, mint a kámfor.
Megtörténhet bármi, elhiheted.
A balhét egyedül is elviheted.
Amit én tudok, az enyém is marad.
A mítosznál nincs tömörebb anyag.
