Amíg a nap elbontja a valót,
én, az őrült magamhoz vagyok kötve.
Hangyák hordják el mellemről a szót,
és gyűrött kezek simogatnak össze.
2020. február 13.
Lírai bűbáj
A délvidéki származású költő prózaversének szakaszai prímszámokkal jelöltek, növekvő sorban, bár, mint az életidőnk, hiába nőnek, hisz attól függetlenül is csak egyel és önmagukkal oszthatók.
Gézlapok – Lajtos Nóra versei
Kalitkányi térben és madárcsőrnyi időben – amely mégis néha tűrhetetlenül tágas – énekli meg a költőnő az egyszer voltot, a hiányt.
Őrszemek a Szaharában
A délvidéki származású szerző versében a lét elúszik, az ember mégis statikus állapotban szemlél és gondolkodik. Megáll avagy épp táborozik vagy a salátája felett töpreng.