Önmagában érdekes és tanulságos lehet, hogy egy írónak mekkora a szókincse. Ötezer szó vagy ötvenezer? Ennél is jellemzőbb, hogy egy adott köznyelvi szónak mennyi további jelentése (értelme) lehetséges egy író nyelvhasználatában. De gyakorlati kérdések is fölvethetők. Amikor olvasunk, gyakran beleütközünk abba a problémába, hogy nem értjük pontosan egy szó jelentését. Persze megnézhetjük az értelmező szótárban, de az írók mindig használnak egyéni szavakat (írói, egyedi szóalkotás), valamint a meglévő szavaknak (kifejezéseknek) új, sajátos jelentést adnak – és ezek nincsenek (mert nem lehetnek) benne a köznyelvet magyarázó értelmező szótárakban.

Az írói szótár általában lezárt életműre terjed ki. Egy írói szótár egy írónak csak a leírt szövegeire vonatkozhat (beszélt nyelviekre nem). De a leírt szövegek közül is elsősorban a művészi szándékkal írt szövegekre: regényre, elbeszélésre, novellára, versre. Csak kivételes esetben kerülnek bele az író fordításai, levelei, tanulmányai. Ezért a legtöbb valamilyen szempontból szűkítése a teljes írói szókészletnek. A legnagyobb szűkítés, amikor csak egyetlen munkára terjed ki: ilyen a Toldi- vagy a Bánk bán-szótár. Az írói szótárak ábécérendben tartalmazzák egy alkotó írott szókészletét: a teljes értékű szótárak megadják a szavak jelentését (jelentéseit), szövegkörnyezetét és esetleg nyelvészeti, művelődéstörténeti magyarázatát; de vannak az írói szótárakhoz közelítő, de annak nem tekinthető úgynevezett szövegszótárak is, amelyek csak lajstromozzák a szavakat, és bemutatják azok szövegkörnyezetét. Ilyen többek között a Debrecenben megjelent Csokonai-szókincstár. Az ilyenfajta szótárakat konkordanciatárnak is nevezik (konkordancia – valamely műben használt szavak összes előfordulását közlő szótár, szójegyzék).

1979-ben Benkő László a világban közel háromszáz írói szótárról tesz említést. Különböző módszerekkel feldolgozták Arisztotelész, Homérosz, Cicero, Aquinói Szent Tamás, Dante, Shakespeare, Moliére, Cervantes, Balzac, Puskin, Goethe, Mickiewicz, Hriszto Botev, Ibsen szókészletét. A magyar kezdemények között említhetjük Rubinyi Mózes 1910-ben készült Mikszáth Kálmán stílusa és nyelve című válogatását. De a Fekete város kimaradt, mert csak 1911-ben jelent meg. Jókai Mór óriásira becsült szókincsét többen is igyekeztek szótározni. Somogyi Géza 1917-ben, majd Goda Géza 1951-ben a Magyar Nyelvőrben javaslatot tett Jókai szó- és szólástárának elkészítésére. Goda Jókainak mindössze háromezer szavát lajstromozza. Az írói szótárakról szóló tudományos áttekintést Wacha Imrének  köszönhetjük (1961). Teljes Jókai-szótár azóta sem készült, de egy sajátos, csak Jókai különleges (archaikus, népies, idegen) szavait tartalmazó, magyarázó szótár azonban igen. Ehhez az ötletet az Unikornis Kiadó százkötetes Jókai-sorozatának szerkesztője, Lukácsy Sándor adta. A szótár meg is jelent a teljes sorozat 101. és 102. köteteként, 22 715 szót tartalmaz (Balázs és munkatársai, 1992). További írói szótárak ölelik föl Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Mikes Kelemen, Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Juhász Gyula és Radnóti Miklós munkásságát, valamint külön szótár készült a Toldi és a Bánk bán szövegéből.

A négykötetes Petőfi-szótár (J. Soltész Katalin és munkatársai, 1973–1987) 22 719 szót foglal magába. A Juhász Gyula költészetét feldolgozó szótár (Benkő László, 1972) kereken tizenkétezer szót tartalmaz. Ez nem jelenti azt, hogy Juhász Gyula csak ennyi szót ismert – pusztán azt, hogy 1373 versében ennyi szerepel. Nem írói szótár, hanem adattár (szövegszótár, szójegyzék) a Debrecenben készült Csokonai-szókincstár, amely a költő verseinek, prózai munkáinak és színműveinek szókészletét tartalmazza (Jakab–Bölcskei, 1993, 1997). Csak egy érdekes adat ebből: Csokonai tizenhat színművében 9812 szó van 85 543 előfordulással (a szavak egy része többször szerepel). A 9812 szóból csak 5259-et használ egyszer (alkalmilag) az író, 1454-et pedig kétszer. Ugyanilyen szövegszótár a Balassi-szótár (Jakab–Bölcskei, 2000) is, amely pedig 4353 szótári szót sorol fel. A világhálón elérhető a Mikes Kelemen-szótár. Mikesnél a szóelőfordulások (tehát nem az önálló szótári szavak!) száma hozzávetőleg másfél millió. A József Attila-szótár készítése „cédulázós” módszerrel már az 1950-es években elkezdődött, azonban csak nemrégiben, a számítógépes technika hatására gyorsult fel, de még nincs készen (Mártonfi, 2014).

1917-ben, Arany János születésének századik évfordulóján a Magyar Nyelvőr című folyóiratban Somogyi Géza egy Arany- és egy Jókai-szótár elkészítésére tett javaslatot. Az első fölvetésre pontosan száz évvel, Arany János születésének kétszázadik évfordulójára megjelent Beke József Arany-szótára. A háromkötetes munka 869 + 964 + 1177 oldal terjedelmű. A szótár csak Arany költői nyelvének szókészletét tartalmazza. Arany tanulmányainak, leveleinek, fordításainak szókészletét egyelőre nem dolgozták fel.

Beke József kecskeméti középiskolai tanár többek között Benkő László – írói szótáraink atyjának – ösztönzésére látott hozzá írói szótárainak elkészítéséhez. Első munkája az 1991-ben megjelent Bánk bán-szótár volt. Ennek szóanyaga: 2882 címszó. Második vállalkozása, a Zrínyi-szótár (2004) 6882 címszót tartalmaz, harmadik munkájában, a Radnóti-szótárban (2009) 5153 címszó van. A most megjelent Arany-szótárban (2017) 22 423 szó található. 2019-ben – a dráma megszületésének kétszázadik évfordulójára – felfrissítve és pontosítva adta ki Bánk bán-szótárát (2019) – amelyben a címszavak száma: 2900.

A Petőfi--Arany szótári szóstatisztika állása: 22 719 : 22 423 Petőfi javára, de tudni kell, hogy amíg Petőfi esetében a teljes költői-írói életműről van szó, addig Arany esetében csak a költőiről, ami értelemszerűen kisebb számot jelent.

Vagyis minden eddigi felmérés, kutatás és dokumentálás alapján sejthető, hogy Arany János lehet az egyik legnagyobb szókincsű magyar költő – de erről pontos kimutatás nincs.

/Grafika: Eszteró Anett: Szótár 1./