Az 1945 című film egy világtól elzárt, kis magyar falu egyetlen napjáról szól. A háború végén szovjet katonák járőröznek a határban, az emberek bizonytalanságban élnek, megélhetésüket féltik. A faluba két idegen érkezik, róluk csak annyi sejthető, hogy a holokauszt túlélői. Jelenlétük felbolygatja a közösség életét, és az eltemetett, múltbéli bűnök felszínre kerülnek.

A történetet több karakter szemszögéből látjuk, megismerjük a helyi jegyzőt, a papot, a kocsmárost és több családanyát. A közösség felett kiskirályként uralkodik a jegyző, az ő szava dönt mindenben. A hatalmát nyájasan, kedvesen gyakorolja, mégis sokan félnek tőle. Köré csoportosul a film többi szereplője: mély sebeket hordozó felesége, elnyomott fiuk, annak hűtlen menyasszonya és a szörnyű titkot cipelő barátja. A falu a jegyző fiának esküvőjére készül, amelyet egyik fiatal sem akar. Ezzel a kierőszakolt, őszintétlen közösségi eseménnyel kezdődik a film.

Az 1945 gyönyörű, fekete-fehér világa nemcsak a korszakot idézi fel, de a feszültséget is jól érzékelteti. Török Ferenc  főképp a képekkel meséli el a történetet. Az összenézésekből, alig látható gesztusokból, néhol harsány, mégis mély színészi játékból építi fel filmjét. Ezt gazdagítja Ragályi Elemér  érzékeny operatőri munkája. A lassú, kimért kameramozgás, a tág szobabelsők, az üres mezők nagytotáljai festőien mutatják be a korabeli valóságot.
A jegyző szerepében Rudolf Péter játéka teátrálisabb, ellentéteként Nagy-Kálózy Eszter alakítja a visszafogott, csöndes feleséget. Tasnádi Bence kimérten hozza fiúk, Árpád figuráját. Szabó Kimmel Tamás Jancsija, a helyi vagány szépfiú sármjával és fesztelenségével kontrázza környezetét. Hasonlóan ellentétes párost alakít Szarvas József, a jegyző által lenézett Kustár és rafinált, irányító felesége, Szirtes Ági.

A film mondanivalója egyszerű, mégis időtlen. Cselekményében nincsenek gyors, erőltetett fordulatok, túlmagyarázások. Minden a bűn és a vezeklés motívuma körül forog. Ilyen jellegű történetből többet láthattunk az utóbbi időben: a Saul fia és az Akik maradtak hasonló témát dolgozott fel. Tehát a II. világháború erkölcsi terhei, emberi drámái a mai fiatal alkotókat is foglalkoztatja.