Sokan gondolják azt – nem ok nélkül –, hogy a streaming szolgáltatók tele vannak gagyi filmekkel és sorozatokkal, és alig találni ott valódi értéket, ám ez erős túlzás. Sajnos az értékesebb alkotásokat a szolgáltatók algoritmusai jellemzően nem tolják az arcunkba, lévén ezek a filmek nem saját gyártású, hanem többségében csomagban vásárolt tartalmak, melyek nem elsődleges prioritásúak számukra, csupán a „háttérkönyvtár”, a nagyobb választék erősítését szolgálják. Új kritikasorozatunkban olyan kiváló magyar és európai filmeket mutatunk be, melyek elérhetők valamelyik nagyobb streaming szolgáltató kínálatában, mégis méltatlanul kevés szó esett róluk. A Remélem legközelebb sikerül meghalnod :) (a smile jel a film címének része) pont ilyen alkotás: sajnos már a 2018-as mozibemutatója idején sem kapta meg azt a figyelmet, amelyet megérdemelt volna.

Schwechtje Mihály filmje a pozitív kritikák ellenére pár éve azért nem kaphatott nagyobb figyelmet, mert teljesen függetlenül, a rendszeren kívül készült, ami nemcsak a költségvetésén, hanem a reklámozására elkölthető összegen is meglátszott. Pedig igazán hiánypótló alkotás. A kamaszok iskolai és szexuális életéről ugyanis jobbára szexuálisan túlfűtött tinivígjátékokat láthatunk, netán erősen érzelgős tinédzserrománcokat: a realista megközelítés kevésbé jellemző a gimis életet bemutató alkotásokra. Schwechtje mozija már külcsínében is karakterközpontú. Képaránya többnyire 4:3-as (a lapostévék előtti korszak televíziókészülékeinek általános képaránya), vagyis szűk keretek közé, magukba, a saját gondolataikba zárva mutatja szereplőit, akik csak magukra számíthatnak az iskola dzsungeltörvényei közepette.

Bár a film kamaszokról szól, a szülők is hangsúlyosan jelen vannak Schwechtje filmjében, de a jelenlétükhöz sajnos nem társul szerető figyelem.

Az egyik szereplőt az apja nyilvánosan pofozza fel, a másik az édesanyja ridegségétől és távolságtartásától szenved, míg a harmadik megkapja ugyan az anyai szeretetet, de egyedülálló, állandó időhiánnyal küzdő édesanyja szinte mindent ráhagy a lányára, és fogalma sincs arról, mivel foglalkozik a gyereke online.

Schwechtje az úgynevezett Rashomon-dramaturgiával (Kuroszava 1950-ben bemutatott A vihar kapujában című filmjének mesélői módszeréből azóta is rengeteg filmes merít ihletet) mesél, vagyis a film elkezdődik az egyik szereplő nézőpontjának bemutatásával, hogy azután egy ponton váltson egyet, és nagyjából ugyanazt az eseménysort már egy másik szereplő nézőpontjából kövesse végig, ami sok esetben átértékeli bennünk a korábban látottakat. Először megismerhetjük a rózsaszín hajú, félénk, manga-őrült Esztert, aki a suliban félúton helyezkedik el a nagymenők és a geekek közti ranglétrán.

A lány titkon fülig szerelmes az angoltanárába, Csaba bá’-ba, és amikor a tanár bejelenti, hogy Angliába költözik, Eszter teljesen összeomlik. Ám a tanár úr bejelentkezik nála online, és eleinte kétértelmű, később egyre inkább nyíltan romantikus/erotikus üzenetekkel és beszélgetésekkel támadja le a lányt, aki egy darabig örül a közeledésnek, de azután annak erőszakossága taszítani kezdi őt. Majd jön a váltás: megismerhetjük Pétert, az osztály legcsendesebb tanulóját, aki teljesen odáig van Eszterért. A lány, bár kedves vele, egyáltalán nem veszi komolyan a közeledését. A fiú pedig ezután az online kommunikációs lehetőség arctalanságát kihasználva drasztikus eszközhöz folyamodik, hogy Eszter bizalmába férkőzhessen. Ezzel olyan eseménysort indít el, amely csak tragédiával végződhet.

Schwechtje filmje nem rágja a szánkba a tanulságokat, de megmutatja, hogy a sokszor naiv kamaszok milyen kiszolgáltatottá válhatnak az online világban, s azt is, hogy számukra a virtuális bántások legalább annyira fájóak – hiszen önértékelésük/önképük épp csak kialakulóban van –, mint azok, amiket a való világban vágnak hozzájuk. A Remélem legközelebb sikerül meghalnod J legnagyobb erénye, hogy sikerül a maga természetességében bemutatnia egy mai gimnazista osztály dinamikáját és működését. Jele sincs túldrámázásnak, a filmben tényleg úgy érezhetjük magunkat, mintha mi is helyet kaptunk volna a gimnáziumi osztály egyik padjában, hogy észrevétlenül figyelhessük őket. Szülőnek és kamasznak egyaránt tanulságos mozi született, amire remélhetőleg egyre több tanár figyel fel, és akár oktatófilmként is megmutatja a diákjainak, hiszen rengeteget árul el a zaklatás lélektanáról.

A film elérhető az HBO GO és a Netflix választékában.