„Ő volt a magyar vers és nyelv legnagyobb mestere”

– írja Arany Jánosról Németh G. Béla. De vajon tényleg így van-e? Habár pontos adatot valószínűleg soha nem mondhatunk, az Arany-szótár megjelenésével közelebb kerültünk a válaszhoz. Keresztury Dezső szerint: „Arany az irodalmi nyelvünk olyan összegzésére törekedett, amely a felhalmozott nyelvi kifejezőkészletekből mindent magába foglal, ami az élet teljes, művészileg felfokozott s elrendezett gazdagságát a nemzet minden tagja, rétege számára elérhetővé, megérthetővé teszi.”

Száz éve vártuk, hogy elkészüljön a legnagyobb szókincsűnek tartott magyar költő, Arany János szókészletének szótára. Ugyanis születésének századik évfordulóján, 1917-ben a Magyar Nyelvőr című folyóiratban Somogyi Géza egy Arany- és egy Jókai-szótár elkészítésére tett javaslatot. Közben egy félig-meddig Jókai-szótárnak tekinthető munka született, az Arany-szótár azonban csak 2017-ben valósulhatott meg, az alkotó születésének kétszázadik évfordulóján. Ekkor jelent meg Beke József háromkötetes Arany-szótára, teljes címén: Arany János költői nyelvének szókészlete.

Beke József nyugalmazott kecskeméti magyartanár szegedi nyelvészek, többek között Benkő László ösztönzésére látott hozzá írói szótárainak elkészítéséhez. Négy grandiózus munka fűződik a nevéhez: Bánk bán szótár (1991), Zrínyi-szótár (2004), Radnóti-szótár (2009) és az Arany-szótár (2017).

A középiskolai oktatásban és az egyetemen is azt halljuk: Arany János lehet a legnagyobb szókincsű költő. De mennyi az annyi?

A Toldi-szótár bevezetőjében Pásztor Emil (1986) így szabadkozik: „A Petőfi-szótár színvonalán álló teljes Arany-szótárunk (mely Arany János egész költészetének, prózai munkásságának, levelezésének stb. minden szavát feldolgozná és közreadná) alighanem még évtizedekig nem lesz, mert Arany életművének szövegterjedelme legalább ötszöröse a Petőfiének, márpedig köztudomású, hogy a Petőfi-szótáron negyed évszázadig dolgozott egy tudományos munkaközösség.” 1986-tól valóban több, egészen pontosan három évtizedre volt szükség, hogy 2016-ra (legalább a verses művek szóanyagából) elkészüljön ez az Arany-szótár, igaz, egyetlen ember, Beke József nyolcéves önzetlen munkája révén, s kiderült az is, hogy Arany verseinek szókészlete azért nem nagyobb Petőfi teljes szókészleténél, hiszen pontosan 22 423 szót szótározott a kutató, szerkesztő. Ezek szerint a Petőfi : Arany szógyűjtés állása: 22 719 : 22 423 előbbi javára, de tudni kell, hogy amíg Petőfi esetében a teljes költői-írói életműről van szó, addig Aranyéban csak a költőiről. Szókészlete ennél nyilván nagyobb, Beke József becslése szerint több mint harmincezer, mások szerint hatvanezer egyedi szó lenne. A pontos számot valószínűleg sohasem tudjuk meg, de nem is ez a fontos, hanem az, hogy szókészlete a magyar nyelv aranytartaléka. Sőt, eszménye!

 Arany János költői nyelvének szótára tehát a 262 404 szóelőfordulásból 22 423 szótári szót (egyedi szót) tartalmaz, értelmez, magyaráz. Az óriási szómennyiség csak három kötetben fért el a következő megoszlás szerint: I. kötet 872, II. kötet 964, III. kötet 1180 oldal.
Hogy néz ki az írói szótár szócikke?
[szik] 3 fn szík
1 ’sziksót tartalmazó talaj, földterület’ Ég a napmelegtől a kopár szík sarja (Toldi I-1); Egyszer a sík közepén neszt hallok: ha! oda nézek: / Hát ördögszekeret korbácsol a szíken az alszél (Az elv. alk. I-131)
*2 (jelzőként) ’ilyen talajon lévő’ Szóváltás, azután perelés lőn: […] Végre birokra, türökre, marokra, ökölre kerültek, / És miután egymást egy szík szamukába [= pocsolyába] teríték, / Ernyedvén keveset, hűlvén is a hűs fürödőben, / Szétváltak (Az elv. alk. I-443)
A szócikket úgy kell értelmezni, hogy az első helyen áll a mai alak, utána az előfordulás (vagyis Aranynál háromszor fordul elő a szík forma. Az fn főnevet jelent. Ha nem értenénk az idézetben a türökre szót, megnézhetjük:
türök (egyszeri előfordulású tájszó), türökre kerül ~ nekigyürkőzik, birkózik
Az ember leggyakrabban a ritka, archaikus, tájnyelvi, esetleg egyedi költői szavakat keresi. Ilyen szavak például az Arany János Vojtina levelei öccséhez című költeményében szereplő hangszernevek: 
„Előre lantok...! vagy, mi a guta: / Lant nem igen van... tollsíp és duda,
Előre tökszár, csimpolya, doromb, / Madárkelepce és repedt kolomp!
Fel hagymabördő, fűzfasíp, bürök, / Lyukas kulcs, mely süvít, kanásztülök,
Cirok-hegedű és hasadt fazék…”
Miféle hangszerek ezek?
lant: hathúrú, pengetős hangszer; koboz (+ négy átvitt jelentés)
tollsíp: a liba vastagabb szárnytollából vágott egyszerű nyelvsíp
duda: egyszerű fúvóshangszer, illetve ennek hangja
tökszár: tök levelének szárából készített egyszerű hangszer
csimpolya: duda vagy dob
doromb: rugalmas acélnyelvből álló népi hangszer
madárkelepce: madárcsapda
kolomp: durva, tompa hangú eszköz, amelyet állat nyakára erősítenek
hagymabördő: hagyma üreges szára mint kezdetleges hangszer (Az Arany-szótár kecskeméti bemutatóján megkérdeztük a jelenlévőket, hogy mit jelent a hagymabördő. A mintegy száz résztvevőből egyetlen valaki jelentkezett, és meg is mondta a jelentését. A bemutató után kiderült, az illető Buda Ferenc volt, a költő.)
fűzfasíp: fűzvesszőből készített síp
bürök: nagyra növő, mérgező gyomnövény (hogy milyen „hangszer” lehet, nem tér ki rá a szótár)
kulcs: (4. jelentés: lyukas kulcs) olyan kulcs, amelynek egyenes végébe lyukat mélyítettek, így fütyülésre alkalmas 
kanásztülök: a disznópásztor kezdetleges dudája  
cirokhegedű: cirokszárból készült gyerekjáték, kezdetleges hangszer
fazék: (3. jelentése) mint ütőhangszer

A szótárhoz készült statisztikából kiderül, hogy melyek Arany leggyakoribb szavai. Értelemszerűen a leggyakoribb (leggyakrabban használt) szavaink főleg a névelők, kötőszók, számnevek. Készítettem egy összeállítást Arany János leggyakrabban használt tartalmas szavaiból, amelyek világképére is utalnak:
nem, nagy, most, szó, szem, király, lát, szép, ember, nap, isten, szív, magyar, halál, anya, álom, gyermek, szeret, arany, bor, hisz, igaz, beszéd, kő…

Hogy mi magunk hány szót ismerünk, használunk, és mennyi van a nyelvekben, soha nem tudjuk meg. De legalább már böngészhetünk a magyar irodalom nagyjainak írói szótáraiban!

Most mindenkinek lehet Arany-szótára!
Arany János-szótárt minden könyvtárba, minden iskolába!
Beke József háromkötetes (csaknem 3000 oldalas) munkája (Arany János költői életművének szókincse) most könyvtárak és iskolák (magyar munkaközösségek) és más közösségek számára 70% kedvezménnyel kapható.

A szótárak személyesen (megbízott útján) vehetők át Budapesten (postázást nem vállalunk). Az igényeket a beérkezés sorrendjében a készlet erejéig tudjuk kielégíteni. Egy könyvtár vagy iskola vagy nevükben eljáró magánszemély egyszerre legföljebb 2 példányt (2 x 3 kötetet) vásárolhat. Kérjük, a vásárlás előtt az iroda@e-nyelv.hu címen egyeztessenek a vásárlásról és a könyv átvételéről. 
Anyanyelvápolók Szövetsége, Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda


/Indulókép: Arany János portréja (Pollák Zsigmond, 1887) wikimedia commons/