A karmester már betöltötte nyolcvanadik évét, mégsem volt kérdés – ha a világhírű bécsi újévi koncerthez hasonlót szeretnénk – rá kell bízni a hangverseny irányítását. Mert ki tudná úgy elvarázsolni a klasszikusokra fogékony zeneszeretőket és azokat, akik csak kíváncsiságból néznek bele a tévéközvetítésbe, mint ő, aki a zene csodája mellett szólni tud az emberekhez?

A Budapesten élők el vannak kényeztetve, mert jobbnál jobb zenekarok, hangversenytermek, gondosan felépített előadások közül választhatnak. Akik hallották Vásáryt a zeneművekről, zeneszerzőkről mesélni egy-egy hangverseny keretében, köztük is kivételezett helyzetben vannak, mert biztosan közelebb kerültek a muzsika lényegéhez, és a zenén túl megpillanthattak valami rendkívülit.

A zenén túl… Vásáry Tamás zenés beszélgetései a Zeneakadémián című kötet szerkesztője, Várbíró Judit kérte fel beszélgetésre a zongoraművész-karmestert, és a monológ-esszékké szerkesztett diskurzusok a Nap Kiadó gondozásában jelentek meg. Vásáry Tamás klasszikus zeneszerzőket mutat be, saját életútját is felelevenítve, kiemel és elemez egy-egy kiválasztott kompozíciót. A Carnegie Halltól a Salzburgi Ünnepi Játékokig a legnevesebb helyeken és alkalmakkor lépett fel zongoraművészként, később karmesterként. A könyv előszavában megjegyzi, nem zenetudományi értekezést olvashatunk, hanem „rálátást”. E kifejezés találóan ragadja meg, mit kap az olvasó: széles körű műveltséget, gondolkodást, önismeretet a zenén keresztül. Ne csak nézz, láss is! – tartja a mondás, ami a muzsika világában úgy is érthető: Ne csak hallgasd a zenét, halld is meg belőle, ami rólad szól!


/Fotó: Vörös Attila. A felvétel a Magyar Rádió Művészeti Együttesei tulajdona./

A személyesség, a „megérintés” képessége, amit Vásáry Tamás tud, nem tolakodó, s nem tűnik túl intimnek sem. Beszélgetései nyomán feltöltődünk és elvarázsolódunk. Csajkovszkij, Debussy, Dvořák, Haydn zenetörténeti és személyes értelmezése került be a 2018-as kötetbe --  a 2003-ban napvilágot látott első kiadáshoz képest --, amelyben Mozart, Beethoven, Schubert, Mendelssohn, Chopin, Schumann, Liszt, Verdi, Brahms és Kodály kaptak helyet. A legfrissebb zenei vonatkozások: Vásáry Tamás a Rádiózenekarral a közelmúltban Schubert- és Beethoven-ciklusokat, a 2019–2020-as évadban Schumann munkáit középpontba állító hangversenysorozatot vezényelt végig.

Miért lett az ábrándos, lányos arcú ifjú Brahmsból az a szakállas, magányos „sündisznó” férfi, akinek zenei érzelmessége rímel az ifjú szerelmes Vásáry érzelmeire – és még sokunkéra? A Szereti ön Brahmsot? című film mellett előkerül Dorian Gray arcképe: „Az embernek harmincéves koráig Isten adja a külsőt, onnan pedig maga csinálja magának az arcképet.” A zeneszerző méltán népszerű Magyar táncok sorozatának két életrajzi vonatkozása, hogy Reményi Ede és Joachim József hegedűművészek jó barátai voltak, ifjúkorában pedig „talpalávaló” játszásával kereste a kenyerét. Csajkovszkij halála kapcsán azt írja, hogy lelke, mint mindannyiunké, örökké él, és ennek tanúsága V. szimfóniájának utolsó tétele.

Chopin a zongora poétája, akinek népszerűségével csak Mozart és Beethoven vetekedhet. A Himalája tövében – ahol Vásáry egy jógival találkozott – felismerték őt egy Chopin-lemez előadójaként. A lengyel zeneszerző műveit nemcsak közismerten mélységes alázattal szólaltatta meg, hanem némi büszkeséggel is. Idézem: „Arthur Rubinstein – egyike Chopin legeminensebb tolmácsolóinak – soha nem vállalkozott a huszonnégy etűd eljátszására, sőt Vladimir Horowitz – amint nekem személyesen elmondta – a kromatikus etűdöt nem merte műsorára tűzni.”

Vásáry Tamás leginkább Liszt Ferenccel szeretne a túlvilágon találkozni, mert az ő műveit találja a legmágikusabbnak. A művészet lényege éppen ez a mágia, átlépés az emberi határokon túlra, betekintés az égi szférába. A zongoraművész-karmester dédapja hallotta élőben zongorázni Lisztet, s a Magyar rapszódiák szerzője – bár németül s franciául beszélt és írt –, magyarnak vallotta magát.

Kodály Zoltán a Páva-variációkban, a Háry Jánosban a honvágy képeit festi le a külföldön élőnek: a nemzet lelkét, a szeretett Magyarországot, mindent, ami gyerekkori emlékeiben él, a falvakat, tanyákat, naplementéket, a vasárnapi istentiszteletre menő cíviseket, a mezőn libákat őrző gyereket. Kodály kivételes szerepet töltött be a zeneszerző életében – hallottunk mesélni erről fiatalokat, akik a Debreceni Nyári Akadémián Vásáry Tamástól tanulhattak az elmúlt évtizedben. A hivatalos órákon kívül is részt vett beszélgetéseikben, és megkülönböztetett szeretettel mesélt mesteréről, Kodályról.

A kötet részletes és hiteles képet ad Vásáry Tamás lelki, szellemi gazdagságáról, de ha bővebb tudást szeretnénk a személyes vonatkozásokról, fellapozhatjuk a korábban megjelent, többkötetes Üzenet című önéletrajzi visszatekintését.

A zenén túl… Vásáry Tamás zenés beszélgetései a Zeneakadémián. Nap Kiadó, Budapest, 2018, 185 old.

/Indulókép: Zih Zsolt felvétele. A kép a Magyar Rádió Művészeti Együttesei tulajdona./