A Vaszary család igazi művészcsalád, bár az első híresség az egyházi hivatást választja: Vaszary Kolos (1832–1915) pannonhalmi főapát, bíboros-hercegprímás, esztergomi érsek Vaszary Gábor dédapjának a testvére. Közelebbi rokona a nagybátyja, Vaszary János (1867–1939) festőművész, aki a Képzőművészeti Főiskolán az akkor még festőnek készülő Gábor tanára. A Vaszary testvérek viszont a 30-as, 40-es évek színházi és filmes világának ismert alakjai: Vaszary Piroska (1901–1965) színésznőként, Vaszary János (1899–1963) színdarabíróként, színházi rendezőként és igazgatóként, filmforgatókönyv-íróként, filmrendezőként lesz rendkívül sikeres és népszerű, de a családhoz sorolható János felesége, Muráti Lili színésznő is.

Vaszary Gábor 1924-ben – a Képzőművészeti Főiskolát otthagyva – négyhetes tanulmányútra indul Párizsba, de olyan jól sikerül tanulmányoznia a párizsi életet, a párizsi nőket, hogy csak 1932-ben – házas emberként, Aimée Fontant férjeként – tér vissza.

 E nyolc év alatt közel ötven francia újságnak dolgozik karikaturistaként, de készít rajzokat amerikai, angol, belga, cseh, dán, holland, német, olasz, osztrák, román, spanyol, svájci és svéd lapoknak is. Az anyaországtól nem szakad el teljesen: a Nemzeti Újságnak küld tárcákat és karcolatokat, Párizsi pletyka címen pedig Az Est-lapokban vezet riportsorozatot. Még a francia fővárosban megírja Monpti című regényét, amely Vaszary nevét az 1934-es megjelenést követően itthon, majd később külföldön is ismertté teszi.

Sosem számított kanonizált írónak, hiszen Vaszary a könnyű vagy populáris irodalom mestere volt. Ugyanakkor egy 1965-ös interjúban arról mesél, hogy első regényét (a Monptit) az 1934-es könyvnapon az írótársak nagy szeretettel üdvözölték, a kötetnek meglepő sikere volt, hamar elfogyott, sőt Móricz Zsigmond állítólag így köszöntötte a szerzőt: „Te nem zsakettben írsz, hanem ingujjban!” – amivel talán arra utalt, hogy Vaszary regénye jó értelemben véve könnyed és mentes a mesterkéltségtől.

Ugyancsak tőle ismert, hogy Babits Mihály „Tudod-e, Gabi, hogy rokonok vagyunk?” felkiáltással ölelte át az elsőkönyves Vaszaryt. Az opust Babits felesége, Török Sophie is méltatta a Nyugat hasábjain.

A pajzán, pikáns humort és a melankóliát, szentimentalizmust ötvöző prózai írásai, valamint színházi alkotásai rendkívül népszerűek lettek ország-, Európa-, sőt világszerte. Könyveit több mint harminc nyelvre fordították le, kiadásaival az NSZK-ban többmilliós példányszámot ért el. Néhány regényéből film is készült. A Monpti harmadik földolgozásában a Sissi-filmek ünnepelt csillaga, Romy Schneider volt a főszereplő.

Magyarországot 1948-ban, osztrák filmesek hívására hagyta el – mint kiderült, végleg. Bejárja szinte az egész világot: előfordul, hogy karácsonytól márciusig az általa elnevezett adminisztrációs úton vesz részt, és hat országot utazik keresztül-kasul. Egy ilyen túra inkább üzleti vállalkozás, mint művészi feladat; intéznie kell könyvei fordítását, és harcolnia az őt megillető összegért. (Mint elmondta, a legtöbbször helyben élte le a tiszteletdíját.) Münchenben a Szabad Európa Rádiónál dolgozik, majd tagja a PEN Club németországi tagozatának. 1956-ban Párizsban újra megnősül, de Mikszáth megoldását választja: ugyanazt a nőt veszi feleségül, akitől egyszer már elvált. 1961-ben Svájcban telepednek le.

1948-ban kikerül az itthoni irodalmi köztudatból, ahová csak negyven év múltán térhet vissza: a 80-as években két vígjátékát is játssza a Vidám Színpad (Bubus, Az ördög nem alszik), három regénye pedig új kiadást ér meg (Monpti, Ketten Párizs ellen, Hárman egymás ellen).

A Vaszary-művek 2005-től élik reneszánszukat:  a Helikon Kiadó sorra jelenteti meg a regényeit. A szőkékkel mindig baj van címűből hangoskönyv is készül Rudolf Péter előadásában. Több darabja újra színpadra kerül: a Vidám Színpadon – új szereposztással – Az ördög nem alszik, a Játékszínben a Bubus, a Turay Ida Színházban A meztelen lány, a Karinthy Színházban a Klotild néni, ugyancsak a Vidám Színpadon (de már nem a Belvárosban, hanem Óbudán, a Bécsi úton, Meg tudom magyarázni… címmel) a Bubus. Ketten Párizs ellen című regényéből 2015-ben háromrészes tévéfilmsorozat készült Papp Gábor Zsigmond rendezésében, ami DVD-n is megjelent.

Vaszary Gábor nagy sikereket ért el időtlen és friss humorával, elképesztő kalandjaival, megható történeteivel, könnyed, művészi illusztrációival. És jellegzetes nőalakjaival, akik olyan erkölcstelenek, hogy időnként igazat is mondanak, de csak akkor jók és erényesek, ha a körülmények nem engedik meg az ellenkezőjét. Mellettük nyugodtan és teljes boldogságban talán lehetetlen élni, nélkülük viszont bizonyosan nem érdemes.

Vaszary Gábor a svájci Luganóban hunyt el 1985. május 22-én. A magyar közönség egykori kedvencének, sztárszerzőjének haláláról csak szűkszavúan adtak hírt a hazai újságok.

/Indulókép: A Vaszary-testvérek: Vaszary Gábor, Vaszary Piroska és Vaszary János Fotó:vaszary.uw.hu/