Furcsa helyzeteket produkál a túlhevült magyar közélet. A sanghaji Fudan Egyetem budapesti campusa létesítésének (egyébként már régóta ismert) terve kapcsán a baloldal kezd hirtelen külső – kommunista – befolyásszerzés miatt aggódni, amit az általa előszeretettel szélsőjobboldalinak minősített kormányzat szabadítana hazánkra. A kritika vezérszólamát a főpolgármester viszi, egy olyan projekt kapcsán, amely miatt térségünk más fővárosainak vezetői közül többeket jó eséllyel a sárga irigység mardosna; elvégre nem minden nap kíván megtelepedni a QS World University Ranking által a világ első ötven csúcsegyeteme közé sorolt intézmény a felzárkózó közép-európai régióban.

Mint Matura Tamás Kína-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója rámutat, az ilyen szintű kínai egyetemek általában a saját szintjükön játszanak, az Oxford Universityvel és a Harvarddal működnek együtt. Ahogy az ismert baloldali történész, Konok Péter is megjegyzi: „Kevés annál kellemesebb dolog van, mint hogy egy nemzetközileg nagyon magasan jegyzett egyetem kerül Magyarországra.” Merthogy szerinte az elit egyetem nem azt jelenti, hogy ott a kínai pártelit gyermekei tanulnak, hanem azt, hogy magas színvonalú. A helyzet pikantériája, hogy az európai köztudomás szerint elüldözött CEU budapesti oktatói, Bőgel György és Mátyás László is elismeréssel beszélnek a Fudanról, amely „igencsak fajsúlyos intézmény, a legjobbak között van a helye”.

Salát Gergely sinológus, a PPKE BTK Kínai Tanszékének vezetője szerint a kínai intézmények a nemzetközi piacra képeznek mindenhol eladható szaktudással felvértezett szakembereket. A Fudan nem káderképző, hanem üzleti alapon működő, nyugatosodott elitegyetem. Nem a kínai kommunisták fogják betenni a lábukat Magyarországra, hanem a világszínvonalú tudomány. 

Az ellen(zéki)vélemények szerint a campusra szánt 500 milliárd forintot, a hazai felsőoktatás éves költségvetésével összemérhető összeget inkább a magyar egyetemekre, főiskolákra kellene költeni. Medgyessy Péter közgazdász, egykori szocialista miniszterelnök ugyanakkor hibásnak tartja azt a megközelítést, amely az egyszeri beruházás összegét a már meglévő intézmények éves működési költségeivel hasonlítja össze.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerint az új egyetem révén Magyarország regionális tudásközponttá válhat, az intézmény kínai beruházókat, valamint vállalati kutatás-fejlesztési központokat vonzhat Magyarországra. Medgyessy is úgy látja, hogy a kínai egyetem behozhat olyan kutatóintézeteket és kutatásokat, amelyek a jövő technológiájának fejlesztéséhez járulnak hozzá, és a hasznunkra válhatnak.

Az ITM a Fudan Egyetem megnyitását komoly tudománydiplomáciai sikernek tartja. Matura Tamás szerint Budapest mellett szólhatott a város jó elhelyezkedése az EU-n belül, az országban élő több tízezres kínai közösség, valamint az, hogy már van itt egy alapvető kínai infrastruktúra, a Huaweitől a Bank of Chináig. Kusai Sándor volt pekingi nagykövet szerint Kínának felemelkedő globális szuperhatalomként sikerült létrehoznia 6-8 világszínvonalú egyetemet, amelyek bármikor versenybe szállhatnak Oxforddal vagy a Harvarddal. Ennek természetes velejárója a külföldi terjeszkedés is.

Radó Péter oktatáskutató „normális körülmények” között üdvözlendőnek tartaná egy topligás kínai egyetem érkezését, aggódik viszont amiatt, hogy a szűkülő magyar felsőoktatási piacon megjelenő, nagyon komoly erőforrásokkal bíró egyetem hallgatóelszívó hatással lesz a meglévő hazai intézményekre. Szunomár Ágnes, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont kínai ügyekkel foglalkozó kutatója szerint is az a kérdés, vajon mennyire teremt majd versenyhelyzetet a Fudan a magyar egyetemek piacán, ideértve azt is, hogy hatalmas költségvetése az oktatók piacát is könnyen átrendezheti. Salát Gergely szerint a Fudan komoly versenytársa lehet a magyar egyetemeknek. Ez az egyetemeknek nem lesz jó, a hallgatóknak és az országnak azonban jó eséllyel igen.