A világ összes félvezetőinek a hatvanöt, a legfejlettebbeknek a kilencvenszázalékát gyartó, vagyis a nyugati csúcstechonlógiák ellátásláncában megkerülhetetlen cég azért kíván külhonban is megtelepedni, mert egyfelől jobb közelebb lennie legnagyobb megrendelőihez, az Nvidiához, a mesterséges intelligencia felfutásának világvezető ellátójához, illetve az Apple-höz, másfelől pedig Kína vallott célja a szigetet megfosztani önállóságától. Csak az idén ötvenhat milliárd dollárt fordít a cég külhoni beruházásokra. Japánban már 2024-ben megnyitotta első üzemet, a másodikban 2027-ben kezd termelni. Európában Németországban, Drezdában nyitja meg első gyárát ugyancsak 2027-ben, amivel az EU elláttásbiztonságát is erősíti – tudni való, hogy legfontosabb beszállítója a holland ASML (Fejlett Félvezetőanyag-litográfia), amely a világ nyomtatottáramkör-gyártó berendezéseinek kilencvenszázalékát állítja elő. A TSMC az Egyesült Arab Emirátusokban is tervez gyárat létesíteni, bár ehhez az Emirátusok Kína-barátsága miatt amerikai kormányzati jóváhagyásra is szüksége lesz. Miközben persze Amerikában, Arizonában tizenkét gyár építésében vesz részt.
A cég amerikai terjeszkedését még a Biden-kormányzat szorgalmazta, de most a Trump-adminisztráció megállapodott Tajvannal abban, hogy az a tajvani árukra kivetett amerikai vámok tizenöt százalékra való csökkentéséért cserébe kétszázötven milliárd dollárnyi beruházást eszközöl az USA-ban, illetve ugyanennyi bankgaranciát ad egyéb ottani tajvani befektetésekre. A bírálók szerint a megállapodásnak nincs igazi kötőereje; ami megvalósul belőle, megvalósult volna nélküle is, ami pedig nem akarózik, azt nem tudja kikényszeríteni.
Donald Trump és Cse-csia Vej TSMC-vezérigazgató tavaly márciusban a Fehér Házban (forrás: White House / Wikimédia)
A TSMC terjeszkedése bizonyos mértékig szembemegy a tajvani kormányzattal, mert az úgy véli-vélte, a cég kizárólagos tajvani termelése pajzsként védi a szigetországot az esetleges kínai támadással szemben, hiszen Kínának sem áll érdekében a világgazdaságot– szinte minden számítógép és telefon ellátását – megrengetni. Igaz, közben maga is öles léptekkel halad a csipönállóság felé. Tajvan függetlensége azonban nem félvezetőgyárain, hanem az amerikai elnökön múlik, nyilatkozta stílusosan Howard Lutnick amerikai kereskedelmi miniszter, úgyhogy „jobb, ha a szigetország az elnök kedvében jár”. Az 1987-ben alapított TSMC, amely a maga 1,7 billió dolláros piaci értékével a világ hatodik legnagyobb nyilvánosan működő részvénytársaságának számít, azonban aligha könnyen feláldozható bábú a sakktáblán.
Nyitókép: A TSMC Globális Kutatási és Fejlesztési Központ Tajvanon (fotó: 曾 成訓, CC BY 2.0 / Wikimédia)
