Az EU 2015 és 2022 között Nigernek mintegy hétszázmillió euró támogatást adott határvédelemre, agrárfejlesztésre, oktatásra és közigazgatásra. Egyedül 2022-ben tizenötezer migránst juttattak vissza származási országába önkéntes alapon. Az erősebb határőrizet mellett a nigeri idénymunkások is biztonságosabban kelhettek át a szomszéd országokba. Ám az embercsempészet sokaknak megélhetést biztosított a rendkívül szegény sivatagi országban. Ráadásul a némelyeknek tetszetős progresszív (neomarxista?) ideológia neokolonialista trükknek is láttatja az EU támogatta nigeri intézkedéseket, mondván, hogy a migrációt a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségének (ECOWAS) országaiban körben járásra kényszeríti az Európai Unió érdekében. Az elégedetlenség felszítására szakosodott Wagner-csoport pedig hamar megjelent Nigerben is.

Uniós látogatás Agadezben 2023 júliusában, röviddel a puccs előtt - balról jobbra: az agadezi kormányzó, az  aïri szultán, Josep Borrell uniós külügyi főképviselő és az agadezi polgármester

 

A tavaly nyári államcsíny megszervezésében is közreműködött, ahogy másik hatban is a száheli térségben 2020 óta. A nemzetközi közösség nem ismerte el az új rezsimet, Franciaország kivonta csapatait és követségét, az USA, az EU és az ECOWAS, a nyugat-afrikai gazdasági integráció a támogatásokat, Nigéria az ország villamosellátását függesztette fel, a határokat pedig lezárták. Sokan belül rekedtek. A hatalombitorlók az intézkedéssel lecsillapíthatják a hangoskodókat, felvirágoztathatják az embercsempészetet, és ideig-óráig valamicskét talán konszolidálhatnak. Az EU aggodalmának adott hangot, hogy emiatt újabb menekülthullám érkezhet Európába.

Nyitókép: Mecset a közép-nigeri Agadezben; az 1515-ben épült, majd 1844-ben átalakított szentélyt a világ legmagasabb vályogépületeként tartják számon