Sokat olvasok a Fudan Egyetemről. Mivel több mint ötven évig tanítottam különböző egyetemeken, érdekel a téma. Határozott véleményeket olvasok. Zömmel megelőlegezett igazságokat. Egyesek szerint ez jó az országnak, mások szerint nagyon nem jó. Olvasom, hogy ezzel a kezdeményezéssel az ország eltávolodik Európától és értékeitől, olvasom azt is, hogy ez pluszérték, mely csatolható az európai értékekhez. Azt is olvastam a Fudannal kapcsolatban, hogy megosztást hozott a Fideszen belül. Közben várom, hogy megtudjak valamit az oktatási tervről. Enélkül nehéz csatlakozni a dicséretekhez vagy szidásokhoz.

Azt tudom, hogy a Fudan nemzetközileg igen magasan rangsorolt egyetem. Magasabban, mint bármely magyarországi felsőoktatási intézmény. Tehát nyilván vannak a Fudan Egyetemen kitűnő tanárok és kutatók. Itt jön persze az a kérdés, hogy ki tanítana Magyarországon – és milyen nyelven. Tehát mi és hogyan kerülne át a Fudan oktatói értékeiből Magyarországra? A következő kérdés, hogy magyar hallgatói lennének-e a Pesten alakuló egyetemnek, vagy szélesebb lenne a célcsoport. Ha szélesebb, akkor valószínűleg angol kellene hogy legyen az oktatás nyelve. A kínai nyelvű oktatás nem reális opció, bár indulhatna kínai szak, mondjuk, a filológián belül.

Aztán itt a kérdés: hogyan toborzódnának a tanárok (ami persze attól is függ, hogy milyen nyelven folyna az oktatás). Lennének tanárok, akik Kínából idejárnának (vagy ideköltöznének) és angolul tanítanának, vagy hazai (esetleg európai) piacon keresnék az oktatókat?

Sok függ persze attól is, hogy milyen szakok alakulnának. Azon kezdek gondolkodni, amiben valamennyi tapasztalatom van. Ha a pesti Fudanon jogászoktatás is folyna, és magyar jogásznevelés lenne az egyik cél, akkor a kínai Fudan intellektuális tőkéje nem sokat segítene. Az sem lenne lehetséges, hogy olyan jogi diplomákat osszon az egyetem, amely egyszerre több államban jogosít joggyakorlat folytatására. Mivel nem azonos a magyar, francia, osztrák, szerb vagy, mondjuk, a lengyel jog, a jogi oktatás sem lehet azonos. Viszont lenne értelme a posztgraduális jogászképzésnek. Nagyon sok gyakorló jogász és jogtudós pályáján fontos támasz egy igényes külföldi egyetemen szerzett mesteri vagy doktori fokozat. Hasonló lehet a helyzet más társadalomtudományi szakokkal (például történelemmel) kapcsolatban is.

Amikor körülbelül harminc évvel ezelőtt a Közép-európai Egyetemen (CEU) szerveztük a posztgraduális képzést a nemzetközi kereskedelmi jog területén, egyértelmű cél volt, hogy minél magasabb szintű oktatás alakuljon ki. Azt hiszem, ez sikerült is – de ennek  megítélésében persze nem lehetek pártatlan. Komoly kérdés volt, hogyan szerveződhet valóban magas szintű oktatás. Az erre képes állandó tanári kar toborzása megoldhatatlan feladatnak tűnt – azért is, mert csak posztgraduális oktatásról volt szó, tehát nem alakulhatott ki teljes, állandó tanári kar. Sikerült azonban – néhány alkalmas állandó tanár mellett – ismert vendégtanárokat megnyerni a Berkeleyről, Harvardról, Cornellről, Sorbonne-ról, Hamburgból és több más világhírű egyetemről. Aztán itt volt a kérdés, hogyan lehetne megszervezni, hogy ezek az emberek rendszeresen járjanak tanítani minden évben. Voltak pesti vendégtanárok is, ők meg tudták oldani, hogy évről évre rendszeresen eljárjanak egy-egy szemeszter vagy tanév alatt. A külföldi oktatókkal más volt a helyzet. Az egyik vendégtanár például Richard Buxbaum volt, sokáig a Berkeley dékánja, aki egy egészen eredeti tantárgyat is tanított Emberi jogok vállalatoknál elnevezéssel. Buxbaum nagyon szívesen járt Budapestre – azért is, mert közeli barátja volt Mádl Ferencnek. Viszont a Berkeleytől sem akart elszakadni. Sok más neves tanár is szívesen tartózkodott Pesten, de nem akartak eltávolodni az otthoni egyetemüktől. Így született az a megoldás, hogy rövidebb tantárgyakra osszuk a tananyagot, és a vendégtanárok a tantárgyukból hetente rendszerint nyolc órát tanítsanak, a szokásos kettő vagy négy helyett. Így a vendégtanárok évről évre körülbelül három hétig tanítottak Pesten, és ezt egyeztetni lehetett az otthoni (amerikai vagy más országbeli) oktatással. Ez egy lehetséges megoldásképlet. Ismerek más megoldásváltozatokat is, a CEU-n is létrejöttek különböző képletek. És persze léteznek olyan megoldások is, melyekről hallottam valamit, de nem ismerem őket eléggé. Arról nem hallottam, hogy a Fudan hogyan készül megszervezni az oktatást. Azoktól sem, akik szerint a Fudannal növekszik majd a magyar felsőoktatás versenyképessége.

Szóval valamit tudni kellene arról, hogyan szerveződik majd az oktatás a pesti Fudan Egyetemen. Kik lesznek a tanárok, mennyire támaszkodik az oktatás vendégtanárokra, milyen nyelven folyik majd, milyen társadalomtudományi és természettudományi szakok indulnak, posztgraduális vagy rendes képzés lesz (vagy mindkettő), hogyan szerveződik a tudományos kutatás, kik lesznek a diákok. Ha erről tudnék valamit, sokkal könnyebb lenne dicsérni vagy szidni a pesti kínai egyetemet.

Lásd ehhez cikkünket itt.

Borítókép: https://www.facebook.com/FPSA.Fudan/