IGEN

Schanda Tamás

 

Beengedhetjük-e a világ egyik vezető egyetemét hazánkba? Kár lenne kihagyni. A Fudan Egyetem a világ élvonalába tartozik harmincezer hallgatóval, négyezerötszáz oktatóval, kiemelkedő tudományos és kutatási eredményekkel. Ott van a legnagyobbak – az MIT, a Stanford, a Harvard, az Oxford és a Cambridge – között. Csak viszonyításképpen, Közép-Európa legjobb egyeteme, a Bécsi Egyetem a százötvenedik a listán. Ha egy ilyen súlyú intézmény úgy dönt, hogy Magyarországon kívánja létrehozni campusát, az kihagyhatatlan alkalom.

Az a baj, hogy kínai? Tetszik vagy nem, Kína megkerülhetetlen a tudomány, a gazdaság terén, és elképesztő fejlődést produkál. Ezt figyelmen kívül hagyni, Kínától elzárkózni, és az adódó lehetőséget elmulasztani több mint hiba, bűn.

Veszélyben a szabadság? Ugyan. A Fudan alapokiratában szerepel, hogy az egyetem tiszteletben tartja és védi a tudomány szabadságát. Nem ideológia, hanem világszínvonalú oktatás jön Magyarországra.

Mit jelent a magyar felsőoktatásnak? Versenyt, de ettől nem félni kell, hanem jobbnak lenni benne.  Magyarország jövője azon múlik, hogyan és milyen eszközökkel tudunk reagálni az egyre gyorsabban megjelenő digitális és globális kihívásokra. Ezért önmagán túlmutató cél, hogy Magyarország minél erőteljesebben kapcsolódjon be a világ egyetemi vérkeringésébe, hogy a hazai felsőoktatás minél versenyképesebbé váljon. Ezért kifejezetten a mi – sőt, a gyermekeink – érdeke, hogy a világ legjobb egyetemei közé tartozó intézmények jelenjenek meg Magyarországon.

És akkor mi a helyzet a CEU-val? A Fudannak, minden más Magyarországon működő külföldi egyetemhez hasonlóan, be kell tartania a magyar jogszabályokat. Ez nem jelent majd neki problémát, hiszen valós intézmény. Ellentétben a CEU-val, amely mindössze postafiókkal rendelkezik az Egyesült Államokban, valódi képzéssel nem. Furcsa, hogy akik korábban ezen intézmény miatt siránkoztak, nem akarják, hogy a világ egyik legjobb egyeteme Magyarországra jöjjön. Talán végre kibújt a szög a zsákból: valójában nem is a magyar felsőoktatás helyzetéért aggódnak, hanem más szempontok vezérlik őket.

 

NEM

Király Miklós

 

Kínának feltehetően jó, ha elitegyeteme a magyar adófizetők pénzéből Budapesten, Európa szívében létesíthet campust: nemcsak a magyar piacra lépne be ingyen, de az Unió egységes felsőoktatási térségén belül is megveti a lábát, lehetőséget kap arra, hogy magához vonzza a régió kiváló hallgatóit. Hogy miért jó Magyarországnak egy kínai egyetem a fővárosban, már sokkal nehezebben bizonyítható. Nem tudjuk, hogy pontosan hol épül fel, milyen szakokat indít, kik fognak tanítani, milyen kedvezményeket kap a kormánytól, mennyit fizetnek majd a hallgatók…

A magyar felsőoktatás súlyosan legyengült állapotban van, több évtized alulfinanszírozása után. Egyetemeink jócskán elmaradtak Prága, Krakkó és Varsó universitásai mögött. Ezen az Európai Unióból várható források sem tudnak hirtelen változtatni, nem szólva a még kétséges kimenetelű modellváltásról, a hazai egyetemek többsége alapítványok alá szervezéséről. A hazai intézményeket kellene először megerősíteni, nem pedig a „nagy halat” közéjük engedni.

Az Alaptörvény biztosítja a magyar tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát: a tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak. A Fudani Egyetem viszont elismeri a Kínai Kommunista Párt vezető szerepét. Ez hogyan érvényesül majd a magyarországi fiókintézménynél? Mondhatjuk persze, hogy ezt nem kell komolyan venni, a kínaiak tudnak pragmatikusak is lenni. Talán ebben bíztak a Tienanmen téren tűntető egyetemisták is 1989-ben és a hongkongiak az „egy állam, két rendszer” elvének felszámolásáig…

Aki kínai egyetemet hív be, annak számolnia kell a proletárdiktatúra ideológiájának hatásával. Ezzel szemben tűzzel-vassal elüldöztünk egy amerikai egyetemet – a liberalizmusa miatt.  Kína és Oroszország „Nagy Játszmája”, versengése szövetségeseinkkel, a transzatlanti világgal, az Európai Unióval és az USA-val, a NATO-val szemben zajlik. Melyik oldalon állunk hát?