Három fő prioritást határozott meg Merz a kampányban: az elrettentés és a védelmi képességek helyreállítását, a nemzeti cselekvőképesség és az uniós szuverenitás megerősítését, illetve az Ukrajna elleni orosz háború befejezését. Kancellárságának első évében új nemzeti biztonsági stratégia kidolgozását tervezi, amely világos célokat és intézkedéseket határoz meg. Merz hangsúlyozta, hogy Németországnak meg kell erősítenie szerepét, és el kell kerülnie az EU-n belüli belső vitákat. Németországot nemcsak a nemzeti érdekek képviselőjének, hanem az uniós egység és cselekvőképesség garantálójának is tekinti. Fokozni kell tehát az EU stratégiai koordinációját, és meg kell szilárdítani az egységes európai álláspontot a globális kérdésekben. A német kül-, biztonság- és Európa-politika hatékonyabb irányítása és koordinálása, a biztonságpolitikai kihívások gyors és hatékony kezelése érdekében Merz Nemzeti Biztonsági Tanács létrehozását javasolja közvetlenül a kancelláriaminisztériumon belül.

Merz továbbá fő célként meg akarja erősíteni a német–európai partnerségeket, különösen Lengyelországgal és Franciaországgal. A francia–német kapcsolatoknak új lendületet akar adni, ezért a Macron hivatali idejéből hátralévő két évet arra akarja felhasználni, hogy aktívan támogassa a „szuverén EU” vízióját. Merz kancellárként első külföldi útját Varsóba és Párizsba tervezi, hogy hangsúlyozza a legfontosabb uniós partnerekkel való szoros együttműködést.

Friedrich Merz mindezzel világos jövőképet rajzol fel: a szuverén Németországét, amely képes erős partnerként fellépni az egységes és stratégiai irányultságú EU-ban.

Merz a választás utáni napokban szokatlanul keményen nyilatkozott a Trump-kormányzatról és arról, ahogyan az jelenleg a nemzetközi színtéren viselkedik. Elsősorban arra utalt, hogy szerinte Ukrajnát és Európát figyelmen kívül hagyják az Oroszországgal folytatott béketárgyalásokon. Érdekes lesz látni, hogy a meggyőződéses transzatlantista Friedrich Merz hogyan találja meg az egyensúlyt e kemény kritika és a reálpolitikai szükségszerűségek között az amerikai adminisztrációval való kapcsolattartásban. Az Ukrajna elleni orosz háborúval kapcsolatban Merz megerősítette Németország Kijevnek nyújtott támogatását, és hangsúlyozta, hogy az új német kormánynak jelentősen növelnie kell azt. Egy nappal a parlamenti választások után a német CDU az „Ukrajnának meg kell nyernie a háborút” jelszót  tette közzé az X platformon. Ez egyben eltérés az Olaf Scholz által képviselt elvtől is, ami úgy szólt: „Ukrajna nem veszítheti el a háborút”.

Németországot különösen foglalkoztatja a magasabb védelmi kiadások kérdése annak érdekében, hogy az Egyesült Államok Európából való kivonulása esetén hatékony elrettentő erőt biztosítsanak Oroszországgal szemben.

Hiszen a Bundestag-választások után közeleg a júniusi NATO-csúcs, amelyen új, egyedi képességcélokat (minimális képességkövetelményeket) és a tagállamok védelmi kiadásainak százalékos kvótáit kell meghatározni. A németországi védelmi kiadások (jelentősen) előreláthatóan növekedni fognak, illetve növekedniük kell, tekintettel az új amerikai kormányzat európai biztonsági kérdésekkel kapcsolatos álláspontjára – ebben az előző német kormány pártjai és a CDU között konszenzus van. Továbbra sem világos azonban, hogy az ezzel járó jelentős többletkiadásokat hogyan fogják finanszírozni. Az új Bundestagban a baloldali Die Linke és az AfD együttesen a mandátumok több mint egyharmadával rendelkezik, így blokkoló kisebbséget alkothatnak. Azaz megakadályozhatják az alaptörvény módosításait – például az adósságfék reformját (a német alaptörvény ugyanis szigorú szabályokhoz köti a kormányzati hitelfelvételt), amely nélkül nem lenne lehetőség a kívánt védelmi célokat hitelből finanszírozni, vagy akár új, külön Bundeswehr-alapot létrehozni.

Alternatív megoldásként a parlamentben egyszerű kormánytöbbséggel hozott határozattal – például az ukrajnai helyzetre és az amerikai kormány magatartására hivatkozva – „vészhelyzetet” lehetne kihirdetni, hogy ilyen módon hitelt lehessen felvenni. Nem teljesen világos azonban, hogy a szövetségi alkotmánybíróság előtt megállná-e a helyét a vészhelyzet kihirdetése. Az ilyen intézkedéseknek is szigorú követelményeknek kell eleget tenniük: a felvett hiteleket csak a tervezett célra lehet felhasználni, a vészhelyzetet pedig minden évben újra meg kell indokolni, és dönteni kell róla.

A növekvő védelmi kiadások finanszírozásának további lehetőségei például a közös európai hitelfelvétel, az adóemelés („szolidaritási hozzájárulás a védelemért”), illetve viszonylag hamar tető alá lehetne hozni a korábbi parlamenti többséggel az adósságfék reformját vagy egy új különalap létrehozását. Az új, megváltozott többségű Bundestag a választások után legfeljebb harminc nappal – azaz legkésőbb 2025. március 25-ig – alakul meg. Addig a „régi” Bundestagban a korábbi koalíciós pártok és a CDU/CSU kétharmados többsége továbbra is teljes határozatképességgel rendelkezik. A Friedrich Merz vezette CDU nyitottnak mutatkozott arra, hogy a „régi” többséggel vagy egy új különalapot hozzon létre a Bundeswehr javára, vagy a védelmi kiadásokra vonatkozó adósságfék reformját kezdeményezze. A jelek szerint inkább egy új, összesen kétszáz milliárd eurós különalapot tartanak elképzelhetőnek. Ennek egyik oka a rendelkezésre álló rövid idő. Az új különalaphoz „csak” az alaptörvény 87a. cikkének (1a) bekezdését kellene módosítani – konkrétan az ott említett hitelfelvétel százmilliárd euróról háromszázmilliárd euróra történő emelését. Ez a rövid idő ellenére könnyen megvalósítható lenne. Másrészt a CDU/CSU első parlamenti titkára, Thorsten Frei úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi átmeneti helyzetet a 20. és 21. Bundestag között nem szabad minden további nélkül politikai manőverezésre használni, vagyis az adósságfék reformja szóba sem jöhet, de a külpolitikai helyzetet most alaposan át kell gondolni, és „felelős mérlegelésre van szükség”.

 

A szerző német politológus, az Andrássy Egyetem doktorandusza

Fordította: Hettyey András

Nyitókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (középen, b) és Boris Pistorius német védelmi miniszter (középen, j) német és ukrán katonákkal találkozik egy németországi gyakorlótéren 2024. június 11-én. Az ukrán katonákat itt képezik ki a Patriot légvédelmi rakétarendszer kezelésére. Zelenszkij az Ukrajna támogatására szervezett nemzetközi újjáépítési konferencián vesz részt Németországban (MTI/EPA/DPA pool/Jens Büttner)