Talpra kellene állítanunk a világot, amit mi magunk állítottunk fejtetőre – állapítja meg Korzenszky Richárd Föntről nem látszik a lángossütő című vezércikkében. Engedjük, hogy a Balaton hasson ránk, s ne mi próbáljuk átformálni pillanatnyi érdekeink szerint.

Mikor lázad fel a tó? – kérdi Róna Katalin a balatoni lakóparképítések láttán. Mint a Nagykörút – legyintenek szomorúan a született füredi polgárok, miközben az északi parton lassan alig marad igazi parti sétány. Üdítő kivétel a tájképét féltőn óvó Paloznak, s a nádasát megvédelmező Szigliget.

Mare nostrum, a mi tengerünk a Balaton lett Trianont követően, amikor az elveszett adriai üdülőhelyek pótlására Klebelsberg Kunó kultuszminiszterrel az élen a hatóságok új üdülési kultúra megteremtésére tervszerű fejlesztési programokat indítottak. Kovács Emőke a jogi-intézményi keretek megteremtésétől a kulturális és sportprogramok szervezésén át a hazai nyaralást népszerűsítő sikerfilmekig mutatja be az összehangolt intézkedéssorozatot.

Cséby Géza, a helyi művelődési központ nyugalmazott igazgatója számára Keszthely, az örök kikötő, a kultúra balatoni fővárosa, festők, költők és tudósok otthona, a térség egyetlen városias jellegű települése, amely mindmáig magán viseli a tudomány és oktatás korszakos jelentőségű mecénásának, gróf Festetics Györgynek a keze nyomát.

Szepezd, az álmok terrénuma, ahol Rákosi Jenő szerint az egész világot ígérgető kísértőnek tán az Isten Fia sem tudott volna ellenállni. Orosz István számára gyermekkora varázsos világa, ahol szülei barátainak, az irodalom klasszikusainak beszélgetéseit hallgathatta.

Mészáros Andor szerint már Jaroslav Hašeket is lenyűgözi a csodaszép balatoni kilátás, a szőlőskertek, s a hetvenes évek Csehszlovákiájában mindenki számára ismerős volt a Blatenské jezero, a csehszlovák Balaton, amely számukra az elérhető nyári úti célok csúcsát jelentette.

A Balaton-felvidék csodálói Balanyi Károly, az ihletet szél és eső mállasztotta útszéli keresztekből, pléhkrisztusokból merítő zománcművész és fia, Zoltán, vulkánikus kövekből alkotó szobrász, akiknek művészetét Tűzben, kőben születnek címmel Elmer István mutatja be.

A népi építészet még fennmaradt jellemző alkotásainak megmentésére, felújítására a Teleki László Alapítvány által indított Népi Építészeti Program tizenhét kiemelkedő felújítását bemutató Élhető örökség című kötetet lapozgatva indul felfedezőútra Wekerle Szabolcs Baranyától a Felső-Tisza vidékéig (Kukoricagóré és bádogcsipkés oromzat).

Szekáry Zsuzsanna Czimbal Gyula fotóművésszel beszélget A művészek valódi arcáról, az alkotások mögött megbújó személyiségről, a kapcsolatteremtő képességről és a szakmai alázatról, a fényképezés alkotófolyamatáról, a korszellem mulandóságáról.

Horti Lilla szereti a sokszínűséget, Wagner hősnői után régizenei darabokat ad elő, s ezen a nyáron még operettgála és Beethoven-ária is vár rá. Az egyéni hang varázsa címmel Réfi Zsuzsanna beszélget a művésznővel, aki éppen világot látni indul, élményeket szerezni, nyelveket tanulni.

Jóskának, szudáni törzsfőnökök leszármazottjának kalandjait meséli el a magyar nyelvvel, s a kocsmázásokról, brassói aprópecsenyével dúsított bográcsgulyásról Gy. Szabó András novellája.

Üres, embernyomorító gondolkodásra vall a ’vallás magánügy’ kijelentés. Felelősek vagyunk szabad döntésünk jó vagy rossz gyümölcseiért, a mások, a közösség életében is – állapítja meg Sajgó Szabolcs az összetartozás napján Mecseknádasdon bejárt borúton tapasztaltakat felidézve (Egy mennyei borkóstoló élménye).

Oláh András kenyérre kő, nincs mit mérlegelni, még hátra van és sírkövek című verseit olvashatják.

Sárossy Bence (Ki áll a Triglav csúcsán?) a szlovéneknek a szegényebb délszláv államokból érkező bevándorlókkal szembeni tipikus hozzáállását röviden úgy jellemzi, hogy „Ha sikereket érsz el, a mienk vagy, ha bűnt követsz el, akkor idegen”.

Történeti eligazítás háborús időben címmel Fedinec Csilla, Font Mária, Szakál Imre és Varga Beáta Ukrajna története: régiók, identitás, államiság című kötetét mutatja be Halász Iván. A bolsevikok teremtették meg a mai ukrán állam határait, fejlesztették az ukrán kultúrát, 1927-re az ügyintézés már hetven százalékban ukránul folyt. E nemzeti fejlődésnek vetett gátat Sztálin, az orosz Hruscsov ellenben Ukrajnát politikai hazájának tartotta, és gesztusképpen hozzácsatolta a Krím-félszigetet.

Henry A. Kissinger volt külügyminiszter, Eric Schmidt, a MIT informatikaprofesszora és Daniel Huttenlocher, a Google egykori vezetője The Age of AI And Our Human Future című, a mesterséges intelligencia lehetőségeit és kockázatait tárgyaló kötetét ismerteti Marton Péter (Ki MI-t ragad, MI által vész el?).

Kovács József csillagász Előttem az utódom: harminckét éves a Hubble címmel az űrcsillagászat klasszikus eszközének történetét mondja el, amellyel egy elkerülhető műszaki hiba ötletes kiküszöbölését követően a megfigyelő csillagászat a legnagyobb sikereit érte el.