Korzenszky Richárd vezércikkében (Ha élni tud, minket is éltetni fog) vállalkozói érdekek egymásnak feszülésétől félti a tó térségét, miközben fölborul az élővilág egyensúlya.

Krómer István és Zlinszky András (Az élő tó) a fajokban gazdag nádasok aggasztó sorvadásának következményeire figyelmeztet, rámutatva, hogy ez szoros összefüggésben áll a vízszint idegenforgalmi célú folyamatos emelésével.

Szerdahelyi Csongor Navracsics Tiborral, a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program kormánybiztosával beszélget a balatoni identitásról, Veszprém, Füred és Almádi egymáshoz közelítéséről, a helyi közösségek megerősítéséről.

A kulturális főváros programjába való bekapcsolódás lehetőségeiről nyilatkozik Cserép László, Balatonfüred kulturális életének motorja Rónai Balázs Zoltánnak, megemlítve a filmszemlét, a költőversenyt és a nemzetközi költőtalálkozót, s Hamvas Béla kultuszának ápolását.

Róna Katalin (Megbújt a betonmonstrum mögött) Balatonfüred reformkori városnegyede példaértékű, az örökséget tisztelő műemlék-helyreállítási gyakorlatát, a megóvott és új értékek együttélését méltatja.

Kovács Olivér Miről mesél Zalavár? címmel a Szent István alapította bencés apátság elsikkadt millenniuma kapcsán felidézi a történelmi sors különös fintorát: a végvárrá átépített apátságot a törökök sosem tudták elfoglalni, a Habsburgok robbantották fel, nehogy nemesi ellenállók tanyájává válhasson. Később Deák Ferenc és József nádor hiába próbálta meggátolni, hogy köveit építkezésekhez hordják el – éppen a vármegye állt ellenük…

Szekáry Zsuzsanna Művészbarátok Tihanyban címmel Kodolányi Judit kurátorral beszélget a Tihanyi Alkotók Házáról, s A belső emigráció évei című kiállításról, amely a Tihanyban megtelepedett alkotókat, köztük Borsos Miklóst, Illyés Gyulát és Németh Lászlót állítja előtérbe.

Illyés Kiköt az év, Tihanyban című verse az „Arany napok”-at idézi, amikor „Semmi munka immár. Az idő tesz-vesz csak”.

Zelnik József Magyar tenger című szőlőhegyi beszédében az Adriai-tengerre tekint, s a korra, amikor a magyar jelző még nem volt a tengerkép fosztóképzője.

Gyönyörű búvóhelyem címmel Koncz Veronika a Balatonnak azt a csendes északkeleti partszakaszát mutatja meg, ahol egy bizonyos szögből olyan a víz, mintha tenger volna.

Krómer István Vizek, romok, szőlők, erdők csodái címmel ifjúkora barátaival közös csatangolásai emlékét idézi fel, amikor minden kő, minden útszéli kereszt mesélt, szépet, s komorabbat, ahogy a magyar sors megadja.

Döme Barbara poétikus képeiben eleveníti fel gyermek- s ifjúkora emlékeit:, „Hangfoszlányok utaznak a vízen, sodródnak, mondatcsipkévé verődnek a parti sziklákon.” (Emlékcsipkék)

Réfi Zsuzsanna (A jazz, a csend és az Art of Virus) Fekete-Kovács Kornél zeneszerző trombitaművésszel beszélget a Modern Art Orchestráról, amelynek fő művészi ambíciója a stílusok közötti határok lebontása, a műfajok közötti átjárhatóság megteremtése.

Az Újraolvasó rovatban Karácsony András A Balaton lelke címmel Eötvös Károly A balatoni utazás vége című hírneves útleírását méltatja. „A táj és története úgyannyira magával ragadta őt, hogy meg sem fordult a fejében bármiféle újabb beavatkozás, javítgatás óhaja.”

Kovács Kálmán Árpád (A magyar történelem a pszichében) Bordás Sándor A magyar kultúra történelmi traumái című monográfiáját elemzi, rámutatva, hogy a szellemi polgárháborús hangulatban a valós nemzeti egység megteremtése az érzékenységek kölcsönös figyelembevétele és traumatizáló hatásuk feloldása nélkül elképzelhetetlen.

Varga Péter András Kereszténység belső emigrációban? címmel Rod Dreher Szent Benedek válaszútján című könyvét mutatja be, amelyben a szerző a késő modern társadalomból való kivonulásra, alulról szerveződő kisközösségek létrehozására, gyermekeiket alternatív keresztény iskolákban való taníttatására buzdít.

Veres Szabolcs Oroszlánok városa címmel a Lengyel Királyság keleti kapuja, a Habsburg-hatalom idején a lengyel, ukrán és zsidó kulturális megújulás központjának, a Lwów, Lemberg, és Lviv néven ismert városnak történetét mutatja be.

Az Ajánló rovat Stamler Ábel Oláh Jánossal készült interjúkötetét, Adamikné Jászó Anna nyelvművelő és emberművelő Az ősi szó nyomában, valamint Mezey Katalin Mégis élünk – Trianon 100 című kötetét ismerteti.

Bognár Nándor (Énekeljen napkelet és napnyugat) az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus himnuszának, s a kongresszus tizenkét hírnökének bemutatásáról tudósít.

Tóth Károly Őrzött árnyékok címmel Egry Józsefnek az idő próbáját a XX. század minden radikális politikai és kulturális változása ellenére kiállt életművét méltatja, amely a Balatont be tudta emelni a magyar festészet főbb témái közé, sőt a „nemzeti táj” rangjára emelte.

Sinkó István A motívumkereső címmel a Keserü Ilona több alkotói korszakában felbukkanó, a nevezetes balatoni sírkövek hullámzó vonalú alakzatait idéző motívumokat mutatja be.

Csatári Bence Földvár és a huligántalálkozó című írása a körmönfont Kádár-kori rendőri provokációnak felült fiatal rockzenekedvelők kalandjait idézi fel.