Hétvégén és hétköznap is című vezércikkében Róna Katalin a Kulturális Örökség Napjait méltatja, amikor kitárják kapuikat a műemlékek, s a szétvert műemlékvédelem még megmaradt romjain elhivatott szakértők mutatják meg históriai, építészeti, művészettörténeti tudásukat mindazoknak, akik érdeklődnek épített örökségünk iránt.

F. Dóczi Erika, Kádár Zsófia és Kovács Gergely, az Évszázadok öröksége – A magyar műemlékvédelem 150 éve című kiállítás kurátorai a műemlékvédelem két fő szemléletét: a konzerválást és a rekonstrukciót szemléltetik a Magyar Építészeti Múzeum műemléki gyűjteményeiben őrzött rajzok, akvarellek, fotók, könyvek, iratok segítségével (A műemlékvédelem nyomában).

Szindbád körbenéz a felújított óbudai Zichy-kastélyban, s Hraballal szólva úgy találja, hogy „a hihetetlen valósággá válik”. Nagy Gábor szerint most végre minden a helyére kerül, a Pest Megyei Népegészségügyi Hivatal Szentendrére ment, a műemlékesek és a régészek meg a Zichy-kastélyba.

Hack Róbert a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ Digitalizációs Osztályának vezetője speciális kamerájával évtizedek óta falusi templomokat, díszes kastélyokat, városképet meghatározó házakat fényképez, dokumentatív precizitással örökíti meg a helyreállítás fázisait a kutatóároktól a bemutatásig (Róna Katalin: Házak, emlékek, fotográfiák).

Berán Ferenc szülőföldje, A régi Angyalföld üzenetét küldi, a rossz hírű kültelkekét, amelynek lakói valójában összetartó közösségekben éltek, egymást segítve a szegénységben és a megpróbáltatásokban.

A pátriárkai korban elhunyt Józsa Tivadar legendás pécselyi körorvosra, szerzői nevén Bodosi György költőre, íróra, faluszociográfusra, a „tihanyi fejedelmek”: Illyés Gyula, Passuth László, Borsos Miklós, Németh László alkotótársára és barátjára emlékezik Kodolányi Gyula (Dolgok és lények hű kapcsolata). A kőkerítésekben, a szőlők dűlőin, az épületeken, szerszámokon és a tárgyakon mindenütt ott van évszázadok kultúrájának lenyomata. „Ünnepeljük és gyászoljuk a kultúrát, amelynek élő kapcsolata volt a létezőkkel és a természettel, anyaggal és formával, szerette a munkát, és tudott dolgozni.”

A néprajz a jövő tudománya címmel Rosdy Pál Andrásfalvy Bertalan Széchenyi-díjas néprajzkutató, antropológus életművét méltatja, akinek a legszegényebb, legkiszolgáltatottabb emberek között élve támadt érdeklődése a paraszti kultúra iránt, amely a természeti környezet sokoldalú kihasználásával magas szintű önellátásra törekszik.

Dvorszky Hedvig szerint Szittner Andrea iparművész, a hetvenes években a Fiatalok Népművészeti Stúdiójának egyik alapítója a népi szövéstechnikát választotta további alkotómunkájának forrásául, ősi kultúrák jelrendszerét fordította a huszadik–huszonegyedik századi intellektus nyelvére, ember léptékű harmóniát teremtve a mai környezetben. (Arakhné fátyla) Szittner Andrea kiállítása szeptember 12-én 17 órakor nyílik meg az Országút Galériában (1035 Budapest, Miklós tér 1.)

Kalkuttai Szent Teréz anya szeretetből a nyomorúságos kunyhók sötétségével szolidáris, s nyomában világosság támad – írja Zatykó László, írókat és költőket tanúságul híva a szeretet misszionáriusa halálának huszonötödik évfordulóján (A sötétség napsugara).

Szigethy Gábor szerint az Egy szerelem három éjszakája című mozidarab alkotóinak sikerült a színpadon sikeres zenés tragédiából filmes zűrzavart, túlszínezett, giccses munkásmozgalmi szomorújátékot farigcsálniuk (Egy szerelem eltűnt éjszakái). Mégis érdemes újra megnézni, mert ez a film csodálatos tehetségű magyar színészek múltba röpítő mozivarázsa.

Közös felelősségünk van abban, hogy a templomokban megszólaló zene magas színvonalat képviselve illeszkedjen a sok évszázados egyházzenei tradícióhoz. Ezt kívánta szolgálni a Selmeczi György által a Kolozsvári Magyar Napok keretében szervezett magyar egyházzenei fórum, amelynek fő célja, hogy a rendszerváltást követően magyar zeneszerzők által komponált magas színvonalú repertoár bejusson a gyülekezetek világába (Réfi Zsuzsanna: Az alkotás szolgálat).

Tari Lujza (In memoriam Sárosi Bálint) a hangszeres népzene közelmúltban elhunyt nemzetközi hírű tudós kutatója, a Zenei anyanyelvünk című nevezetes ismeretterjesztő műsor egykori vezetője előtt tiszteleg.

Péterfi Gábor Trianon és a revízió című új kötete a népi írók, főként Féja Géza, emellett Szabó Dezső és Németh László, s más szerzők írásaiból közöl tanulságos cikkeket, kéziratokat és szemelvényeket (Kisebb és nagyobb tejtestvérek). Bartha Ákos recenzens szerint közös kiindulópontjuk a „belső revízió”, vagyis a belpolitikai átalakulás – mindenekelőtt a radikális földreform – volt, szemben a korszellemmel, amely a határmódosítástól várta a szerteágazó gondok megoldását.

Molnár Gusztáv, az alternatívakereső személyiségét mutatja be Bakk Miklós a romániai magyar nyilvánosság egyik kegyelmi pillanatától, a Kriterionnál 1974-ben megjelent Szövegek és körülmények című esszékötettől a hatkötetes Alternatívák könyvén át az ezredfordulón kiadott Memorandumban Románia regionalizációját kezdeményező Provincia-csoportig.

A Trimarium – a Három Tenger Kezdeményezés, az Adriai-, a Balti- és a Fekete-tenger között élő népek, országok körvonalazódó regionális gazdasági, infrastrukturális együttműködésének történetét mutatja be Mészáros Andor; a népekét, melyeket összeköt múltjuk, sok nyelven megszólaló közös kultúrájuk és közös céljaik.

Zelnik József a Nexus Institute által 2019-ben két világhírű filozófus, Bernard-Henri Lévy, a liberális gondolkodás túlsztárolt fenegyereke és Alekszandr Dugin, az orosz Eurázsia-eszme kidolgozója között rendezett párbeszéd-párbajt mutatja be, háttérben az orosz–ukrán háború baljós árnyával (Nyugati és keleti messianisztikus ámokfutók).

Életrajzírója, Novák Attila vázolja föl a cionizmus pesti születésű alapítójának politikai arcélét (Herzl, avagy a konzervatív funkció). Herzl nem osztotta a „választott nép” zsidó hitét, ellenkezőleg, „normalizálni”, egy átlagnép szintjére kívánta eljuttatni a zsidóságot.