Az akkori tizen- és huszonévesek emlékezéseiből ismerhetjük meg leghitelesebben az 1956-os magyar forradalmat – állítja Mezey Katalin Az emlékezés érctelérei című vezércikkében. A 2016-os Emlékév pályázataira beérkezett több száz emlékezés, napló, feljegyzés eredményeként végre feloldódni látszik a túlélőkben, s az őket követő nemzedékekben a megtorlás hatására kialakult bénító félelem.

A kőbányai Gyűjtőfogházban 1957 táján az elmúlt másfél évtized lenyomataként volt kormánytagok, vezérkari tisztek, szakszervezetiek, értelmiségiek és proletárok tanulgatták zsebkendőnyi helyen az együttélés szabályait – idézi fel apjától hallott emlékeit Filep Tamás Gusztáv A kopasz meg az ősz című írásában.

A sokműfajú alkotóra, Szőcs Gézára emlékezik Bollobás Enikő (Nem telefon – csak egy oltár). A klasszikus lírikus, a felforgató drámaszerző, az anekdotázó novellista, az avantgárd író, a konzervatív gondolkodó és politikai publicista, kiadó és hét nyelven beszélő műfordító életművét mutatja be az irodalomtörténész.

Boldogh Dezső Szülőfalumba ma is rendszeresen hazajárok címmel Serfőző Simonnal beszélget a költő központi témáiról: az eltűnő alföldi tanyavilágról, a szövetkezetekbe kényszerített parasztság, a falvakból városokba menekült, sivár munkásszállásokon küszködő munkások sorsáról.

Serfőző Simon versei mellett Kókai János két balladáját olvashatják.

Takáts Gyula és Tüskés Tibor levelezését, Halász Piusz OCist Eucharisztia című elmélkedéseit és Hegyi Botos Attila Evangélium című verseskötetét ajánljuk olvasóink figyelmébe.

A minőségi irodalmi művek kiadását szinte lehetetlenné teszik a hazai könyvterjesztés anomáliái – állítja Mezei Katalin A könyvüzlet – a könyv és az üzlet című írásában. A hegemón helyzetben lévő terjesztők csak alacsony példányszámra szerződnek, a bizományosi rendszer miatt azok eladásában sem érdekeltek, a szellemi értékeket forgalmazó bolthálózat létrejöttét viszont megakadályozzák.

Nemzeti érdek, hogy szülői háttértől függetlenül minden jó képességű gyerek bekerülhessen a tehetséggondozás műhelyeibe – ez a fő gondolata Dobszay Ambrusnak, aki Minden gyerek a tehetségének megfelelő képzést kapjon címmel reagál a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok szerepéről szóló korább vitánkra.

Csűrös Csilla A szeretet üzenete című páros interjújában Gyöngyössy Imre mágikus realizmus ihlette látomásos költészetéről és lírai hangvételű dokumentum- és játékfilmjeiről beszélget a művész özvegye, Petényi Katalin és állandó alkotótársa, Kabay Barna.

Bretz Gábor basszbariton operaénekes Gregor József útmutatása alapján Bachot énekelve teszi helyre hangszálait a hangját jobban igénybe vevő szerepek után – derül ki Réfi Zsuzsanna Az „ordítástól” a bel cantóig című interjújából.

A zene múlt századi művészeti kiüresítésének programja Mozart szimfóniájának katedrálisát próbálta akarva-akaratlanul, modernkedve, fontoskodva lebontani, felgyújtani – állítja Zelnik József Zene című szőlőhegyi beszédében.

Gaál József (Persona Incognita) szerint az élet lenyomatai az arcba vannak írva. A nyugati modernizmus zsákutcája, hogy az igazi arc is tárgyiasító dekonstrukció áldozata lett. A másik igazi valóját hiába ismernénk meg, ha önmagunkban nem fejlődött ki az önálló valóságlátás.

Kárándi Mónika személyes indíttatású, mégis univerzális tapasztalatokat közvetítő jelképei értelmezéséről beszél Ványa Zsófi Növényekkel suttogó című interjújában. Képeinek jellegzetes figuráit, a pálmákat, hínárokat, bokrokat emberformát imitálva, emberi tulajdonságokkal felruházva ábrázolja.

Részben az eredeti bútorok és festmények felhasználásával a Zirci Ciszterci Apátság –nemrégiben még raktárként használt – egykori királyi szárnyában létrehozott különleges, a barokktól a szecesszióig számos építészeti és bútorstílust felvonultató eklektikus teret mutat be Kohári Gabriella Kincsek a raktár mélyéből című írása.

Siklós, az egyik legépebben fennmaradt hazai várunk, illetve a szászvári egykori nyári püspöki rezidencia felújításának példáján a műemléki rekonstrukciók egyik fő vitakérdésére, a „megőrizni vagy kiegészíteni” dilemmára adott két lehetséges konkrét választ mutat be Szigetvári Krisztián Újragondolt váraink című írásában.

Szlovák fiatalok életet leheltek a felvidéki falusi műemlék templomokat bemutató tematikus örökségút, a Gótikus út gömöri részébe – tudhatjuk meg Paszternák István Hogyan nyissunk Gótikus utat? című cikkéből.

A lengyel alkotmánybíróságnak a nemzeti alkotmány és az uniós jog viszonyáról hozott, viták kereszttüzébe került döntését elemzi Rosonczy-Kovács Mihály Politikai iszapbirkózásba torkolló lengyelországi jogvita című dolgozatában.

N. Rózsa Erzsébet (Kétszer ugyanabba a folyóba…, avagy a Közel-Kelet ma) az energiahordozók, a migráció és terrorizmus miatt kontinensünk számára is kiemelt fontosságú térség mindennapjaiba kalauzol el, felvázolva a nagyhatalmi ambíciók és konfliktusok hátterét is.