Róna Katalin Felhőkarcoló és világörökség című vezércikkében a Budapest világörökségi értékeit veszélyeztető építtetőket bírálja, akik olykor semmi tiszteletet nem mutatnak az épített örökség iránt.
Pozitív ellenpéldaként Szigetváry Krisztián a pécsi Zsolnay-negyed ICOMOS-díjjal kitüntetett, a kortárs építészeti elemeket harmonikusan beillesztő, példaértékű műemléki felújítását méltatja (Az élő Zsolnay), amely megeleveníti bő száz év építészettörténetét, s lüktető kulturális központot eredményezett.
Tóth Károly Frissesség és generációs párbeszéd címmel a XX. század megannyi változását túlélt hódmezővásárhelyi Őszi Tárlatot mutatja be, amely immár hatvanhetedik alkalommal vállalja a magyar képzőművészet minden jelentős irányának bemutatását.
Hiperkaotikus átváltozások címmel Horváth Márk Duliskovich Bazil virágokból, furcsa sokszögekből, szokatlan növényekből, színes kúpokból és alakzatokból komponált festményeivel ismertet meg.
Szomorú aktualitásként Szemadám György művész barátját, Jankovics Marcellt, Márkus Béla pedig Gál Sándor felvidéki költőt, fáradhatatlan irodalomszervezőt búcsúztatja.
Csűrös Csilla A harmadik út apostola címmel nyolcvanadik születésnapja alkalmából kérdezi Bíró Zoltánt, az MDF első elnökét.
A budapesti kitelepítettek és az őket kényszerűen befogadó kulák családok történetét folytatva Barna Gábor az üldözött kulákok sorsát mutatja be, akiktől a hatalomnak mégsem sikerült a jövőjüket elvenni.
A Szerelmes földrajz rovatban Elmer István Kényszerű paradicsom címmel a kitelepítés derűsebb, gyermekként Pilismaróton átélt oldalát villantja fel.
Újra lehet fonni a történelem szálait? – teszi fel a kérdést Mészáros Andor, a szlovák nyilvánosságban éppen szlovák felfedezőként kisajátítani próbált Benyovszky Móric példájával figyelmeztetve, hogy egymás nélkül csak hiányosan érthető közös Kárpát-medencei történelmünk.
Marta Fülöpová (Fülöp Márta) Feleselő képek – Magyarok és szlovákok egymásról alkotott képe a XIX. századi szlovák és magyar prózában című könyve kapcsán Mészáros Andor a két nép egymásról alkotott képének sztereotípiarendszerét Tükröm, tükröm címmel mutatja be.
Joseph Raphael Sako káld katolikus pátriárkával készített interjút (A pápalátogatás reményt adott nekünk) Pásztor Zoltán, melyben a főpásztor az iraki keresztények megpróbáltatásairól, az iszlámmal való kiengesztelődés esélyeiről, s Ferenc pápa ebben játszott szerepéről szól.
Bollobás Enikő Mrs. vagy Ms. America – kit igazolt a történelem? címmel az amerikai női emancipációs mozgalom történetébe vezet be.
Pető Andrea Láthatatlan elkövetők – Nők a magyarországi nyilasmozgalomban című könyve ürügyén Pelle János a hungaristák népellenes bűneiben a nők szerepét vizsgálja (A nyilas nő és a gender irodalom).
Szókimondó szoprán temérdek lemezzel címmel Réfi Zsuzsanna Baráth Emőke szoprán énekessel, a régizene világszerte elismert előadójával beszélget honvágyról, lámpalázról, a járvány okozta elzártságról, művésztársairól és pedagógiai céljairól.
Szikora József Mezey Katalinnak a családi élet és természet, a keresztény hitélmény, történelmünk, művészet és irodalom témakörökben a Magyar Katolikus Rádióban elhangzott naplójegyzeteit, valamint rövid prózáit összegyűjtő Rövid a farsang című kötetét mutatja be (Nincs elvont emberiség).
Murányi Zita Téglából mennyország című novellájában több arccal mutatkozik a halál, amikor „két dolgot viszel magaddal a mennyországba, a lelked és a szeretteiddel töltött pillanatokat”.
Szőlőhegyi beszédében (Vakond) Zelnik József ifjúkori botcsinálta varázsló voltunkról s a magasabb világok törvényeinek megismeréséről ír.
Benke László Este az örök folyó felett című, személyes üzenetű, önéletrajzi ihletésű versével gazdagítja az irodalmi rovatot.
Az Ajánló Gál Vilmos Báthory című történelmi regényére, Hadik Etelka emigráns magyar költőnő Az eső mesél című verseskötetére és Kodolányi János Ami örök és ami mulandó című tetralógiájára hívja fel az olvasó figyelmét.
Az Újranéző rovatban Szigethy Gábor az Illés Sándor ötlete nyomán Latabár Kálmán főszereplésével készült Micsoda éjszaka című krimiparódiát mutatja be.