Richárd atya, bencés diákok kedvelt tanára a rendszerváltás éveiben szerzetesi közösségét fájó szívvel odahagyva a magyarországi
egyházi iskolarendszer újrafelépítésében kamatoztatta pedagógiai tudását, tapasztalatait.
Vállalta az akkoriban kevés elismeréssel, annál több támadással járó miniszteri biztos feladatát, hogy szinte minden anyagi és személyi feltétel hiányában, a történelem adta lehetőséget kihasználva, fokozatosan újraindulhasson az 1948-ban szétrombolt egyházi oktatás.
Richárd atya, kedves szerzőnk (fotó: magyarkurir.hu, Kovács Tibor István)
Tanárként legnagyobb örömét abban lelte, ha megtapasztalhatta,
miként válnak a rábízott fiatalok gondolkodó emberekké.
Legfontosabbnak azt tartotta, hogy diákjai számára élménnyé váljanak az irodalmi alkotások; hogy megérezzék: minden igazi mű hozzájuk is szól.
Vezetése alatt újjáéledt a tihanyi monostor (fotó: Korzenszky Richárd)
Pedagógus maradt a tantermek világától elszakadva is,
életével, példájával, írásaival, prédikációival, a Tihany környéki közösségek építésével,
szentföldi zarándoklatok vezetőjeként ugyanazt a szemléletet képviseli, amelyet pedagógusként is vallott: „A lényeg az, ahogyan bánunk velük. Egész életükre meghatározó, érzik-e, hogy fontosak a pedagógus számára.”
Nyitókép: Ég és föld című fotókiállításának megnyitóján (fotó: magyarkurir.hu, Mészáros Ákos)
