Ezzel a brit törvényhozás átlépte a Rubicont, az emberi élet szentségének sokat emlegetett, a fejlett jogrendszerekben kimunkált elvét kiiktatta a társadalom erkölcsi normái közül, hiszen a hatályos törvények és az az orvosi etika tiltja az öngyilkosságban való közreműködést. Az önálló képviselői indítványt sokan hevenyészettnek tartják. A britek azonban több mint harminc éve vitatják a kérdést, a pro és kontra érvek sokszor, sok szinten elhangzottak, maga a parlament kétszer is tárgyalt és elutasított erre irányuló javaslatot (1997, 2015). Csakhogy a képviselőknek külön bemutatott részletes közvélemény-kutatás szerint is a britek hatvanöt százaléka ma már támogatja a lehetőséget, huszonkettő nem tudja, és csupán tizenhárom százalék utasítja el kereken. A leghatározottabban a szülőjüket nemrégiben elvesztők és az idősebb korosztályok szorgalmazzák. Az anglikán egyház ellenzi, a legkiszolgáltatottabbakat félti, és a palliatív ellátás bővítését ajánlja. A szavazáson a munkáspártiak többsége, de számos tory is igennel voksolt. Gordon Brown, korábbi munkáspárti miniszterelnök ellenezte, mondván, feleségével közös életük legdrámaibb, ám érzelmileg leginkább kiteljesítő két éve volt, amikor gyógyíthatatlan kisgyermeküket ápolták. A neves konzervatív főbíró és közíró, Jonathan Sumption viszont Senecát idézte: „Mert egyáltalán nem mindegy, hogy az életünket vagy a halálunkat hosszabbítjuk-e meg”, és bírói tapasztalatára, halálos betegek értelmetlen vergődésére hivatkozva támogatta a javaslatot. „Ha a vég elviselhetetlen testi-lelki gyötrelemmel, feltartóztathatatlanul amúgy is közeledik – írja –, önmagáért az életért való tiszteletünknek nincs nagyobb erkölcsi súlya.” A legkorábban 2027-től, addig még számos ponton igazítandó törvény szerint a halálos beteg, akinek előreláthatólag hat hónapja van hátra (vagyis nagyon szűk kör lehet érintett), két szakorvos ajánlásával és egy törvényszéki bíró jóváhagyásával adhatja be magának a jelen lévő orvostól kapott mérget. Sumption azonban nem osztja azok örömét, akik a választási lehetőséget kivívva, a személyes szabadság kiteljesedése miatt most ujjonganak. Félő ugyanis, hogy ezután könnyebb lesz lebontani a kiszolgáltatottakat védő korlátokat, illetve a bírói jóváhagyás a családban a háziorvossal közösen meghozott, mélyen személyes életvégi döntésekből államilag szentesített emberölést csinál. De a főbíró szerint is kellett a törvény.