A nap fénypontjaként átadták az MMA elismerő oklevelét, amelyet kiemelkedő művészi tevékenységért és a fiatalok támogatásában vállalt szerepért ítéltek oda.
A Mi lesz veled, nyomtatott könyv? című műhelykonferenciától és a „Jó kedvvel, bőséggel” – gyermekek a Himnuszról című ünnepi műsor át egészen a Keserü Ilona munkásságának szentelt kiállításig változatos programokat kínáltak az érdeklődőknek. Turi Attila, az MMA elnöke hangsúlyozta: céljuk, hogy a Pesti Vigadó ne csupán építészeti gyöngyszemként, hanem pezsgő kulturális központként legyen jelen Budapest térképén.
Az építészet jövőjét boncolgató vitaest a Walter Rózsi-villában, valamint a Vigadó arculati és programbeli megújulásának bejelentése egyaránt arra utalt, hogy a művészetek nem csupán az esztétikumról, hanem a társadalmi összefogásról, a jövő iránti felelősségről is szólnak.
A határon túli közösségekért
Az MMA erdélyi munkabizottságának megalakulása különös hangsúlyt kapott. Kiss János alelnök szavai a nemzeti felelősségvállalás morális kötelességére emlékeztettek, és rámutattak: a kortárs magyar művészetnek határon túli közösségeink számára is erős hidat kell képeznie. A Nagyváradon induló munkacsoport ennek a törekvésnek fontos állomása lehet.
Rátóti Zoltán alelnök ugyanakkor a budapesti kulturális vérkeringés felpezsdítésének fontosságát hangsúlyozta, amelyhez a Vigadó innovatív programjai, mint a hamarosan induló dzsesszklub, friss impulzusokat adhatnak.
Digitális megújulás és támogatások
A művészeti világ újabb mérföldkövének ígérkezik az A-Z OPUS művészeti életút-adatbázis, amely a művészek munkásságát rendszerezett formában tárja a közönség elé. Richly Gábor főtitkár szerint az adatbázis nemcsak dokumentál, hanem inspirál is, hiszen a művészetek összefüggéseit és kapcsolódási pontjait kínálja fel a kutatóknak, művészetkedvelőknek.
Emellett a Magyar Művészeti Akadémia idén is jelentős forrásokat biztosít pályázatok, ösztöndíjak és támogatások formájában. A 2024-es évre elkülönített majdnem egymilliárd forintos keret jól tükrözi az akadémia elkötelezettségét a művészeti értékek ápolása és továbbadása mellett.
Új távlatok az építészetben
A Magyar Építészeti Központ és Múzeum fejlesztési tervei is nagy figyelmet kaptak. Turi Attila elnök a „kincses pajta” fantázianevű, multivizuális élményekre építő épület vízióját vázolta, amely a fővárosban a Városligeti fasor és Bajza utca találkozásánál kap majd helyet. Az elképzelés szerint az épület egyszerre lesz közösségi tér, oktatási központ és modern múzeum.
A sajtótájékoztatót Gózon Ákos főosztályvezető moderálta, majd felkérte a résztvevőket, hogy bátran kérjenek kiegészítő információkat az intézménycsalád kihelyezett asztalainál, ahol a Műcsarnok részéről Szegő György, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) részéről Almássy Kornél, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) asztalánál Csáji László Koppány, valamint Nagy Zsombor, a Pesti Vigadó vezetője és Szentmártoni János, az MMA Kiadó vezetője osztotta meg terveit, a közeljövő eseményeit és kiemelt programjait az érdeklődőkkel.
