A síita szervezet feje első alkalommal szólalt fel, amióta október hetedikén a gázai Hamász terrorszervezet nagyszabású támadást indított Izrael ellen, és mintegy ezernégyszáz izraeli, többségében civil személyt gyilkolt meg, és kétszázat túszul ejtett. Immáron közel egy hónapja tart az Izrael és a Hamász között folyó háború, melyben az Izraeli Védelmi Erők szárazföldi ellentámadást indítottak, és bekerítették Gáza városát. A konfliktus fő kérdése az, hogy a Hezbollah és rajta keresztül közvetve Irán, nyit-e egy újabb, északi frontot Izraellel szemben, regionális háborúvá eszkalálva a konfliktust. Erre a kérdésre várt tehát mindenki választ Naszrallah pénteki beszédétől, az általa elmondottak értelmezése azonban jelentősen eltér elemzőről elemzőre. Vannak, akiket megnyugvással töltött el, hogy nem hirdetett azonnal teljes háborút a Hezbollah vezetője, mások viszont arra összpontosítottak, hogy Naszrallah a támadások kiszélesítésének lehetőségét is kilátásba helyezte. A valódi válasz a beszéd részleteiben és a háború geopolitikai kontextusában keresendő. A beszéd három legfontosabb témája a konfliktus jellege, a Hezbollah szerepe és a háború Naszrallah által kívánt végkimenetele volt.

Hezbollah-hadgyakorlat Dél-Libanonban 2023 májusában

 

Az Izrael és a Hamász közötti háborút elindító terrortámadás kapcsán Naszrallah nem vonakodott kiemelni, hogy az teljes mértékben meglepte a Hezbollahot és Iránt. Ezzel azt jelezte, hogy a Hamász önállóan tervezte meg a műveletet, vagyis az Irán vezette „ellenállás tengelyének” többi tagját nem terheli érte felelősség. Az október hetedikei támadást, és így a háborút is teljes mértékben palesztin ügynek nevezte, amelyben az elért győzelem is a palesztinoké lesz, nem pedig Iráné vagy a Hezbollahé. Kiemelte, hogy ez a művelet is bizonyítja, hogy Irán valójában nem diktál a partnereinek, hanem azok függetlenül hozzák a döntéseiket. Naszrallah ezzel is igyekezett jelezni, hogy nem átfogó, Irán által vezetett háborúról van szó Izrael ellen, hanem a Hezbollah csupán támogatja bizonyos katonai akciókkal a Hamászt a konfliktusával párhuzamosan.

Izrael kapcsán Naszrallah nem győzött példákat hozni arra, hogy a zsidó állam gyenge, válságban van, és az a háború kitörését követően azonnal segítségért kiáltott, amit az Egyesült Államoktól meg is kapott. A Hezbollah válaszul mégsem indított teljes támadást, hanem folytatja a korlátozott katonai műveleteket. Naszrallah visszautasított mindenfajta vádat azzal kapcsolatban, hogy a Hezbollah ne tenne eleget a Hamász győzelme érdekében. Hangsúlyozta, hogy korlátozott támadásaik az Izraeli Védelmi Erők állományának mintegy egyharmadát lekötik, köztük az elit egységek többségét elvonva a gázai frontról. Naszrallah hangsúlyozta továbbá, hogy a Hezbollah csupán október nyolcadikán lépett be kiegészítő szerepben, azaz egy nappal a Hamász támadását követően.

Ranan Lurie karikatúrája 2013-ból
 

A beszéd jelentős része az Egyesült Államok és Izrael esetleges, a Hezbollah és Libanon elleni megelőző támadásának elrettentésével foglalkozott. Erre az esetre Naszrallah pusztító válaszcsapást helyezett kilátásba mind Izrael, mind az Egyesült Államok közel-keleti támaszpontjai és repülőgép-anyahajói ellen. Ez is megerősíti azt az értelmezést, hogy a Hezbollah (és így Irán) része kíván maradni a konfliktusnak, de csak korlátozott mértékben, megóva fő erőiket az izraeli és amerikai csapásoktól. A Hezbollah több mint kétszázezer rakétával rendelkezik, amelyekkel igen komoly károkat tudna okozni Izraelnek. Ugyanakkor az izraeli ellencsapásba a Hezbollah és maga Libanon is belerokkanna, amely így megnyitná az utat az iráni befolyási övezet összeomlása előtt keleti irányban, ezzel sebezhetővé téve a perzsa államot. Egy regionális háború legalább annyira káros lenne a Hezbollah és Irán, mint Izrael számára, ami magyarázza Naszrallah mostani óvatos egyensúlyozó retorikáját.

A fentiek tükrében mi tehát összességében Naszrallah és a Hezbollah víziója a háború befejezéséről, és mire lehet következtetni Irán szándékait illetően? Az első és legfontosabb, hogy Naszrallah szerint a háborút azonnal be kell fejezni, annak érdekében, hogy a Hamász győzelmet arathasson. Ez azt jelenti, hogy az október hetedikei támadás és az azóta történtek ugyan szolgálják a Hezbollah érdekeit, de a libanoni terrorszervezet tart a Hamász teljes felszámolásától, amely gyengítené az „ellenállás tengelyének” pozíciót. Az iszlamista vezér szokatlan módon az Egyesült Államokat sürgeti, hogy gyakoroljon nyomást Izraelre annak érdekében, hogy az állítsa le a Gázai övezetben végzett katonai műveletét. Naszrallah sem kívánja tehát a konfliktus eszkalálódását, és csak Izrael arab államok általi bojkottjára szólított fel, de nem Izrael katonai lerohanására. A beszéd végének kulcsszavai a „türelem és bátorság” voltak, jelezve, hogy a Hezbollah továbbra is a konfliktus elhúzódásában, nem pedig valamilyen azonnali döntés kikényszerítésében érdekelt. Árulkodó, hogy Hamenei iráni legfelsőbb vezető nevében is nyilatkozott a Hezbollah vezetője, kiemelve, hogy mindketten a palesztinok jövőbeli győzelmét Izrael felett az isteni ígéret jegyében biztosra veszik. Tenni azonban rendkívül korlátozottan hajlandóak érte a gyakorlatban.

Hamenei ajatollah, iráni legfőbb vezető, Hasszán Naszrallah Hezbollah-főtitkár és Kászem Szolejmani tábornok, az Iráni Forradalmi Gárda parancsnoka Teheránban 2019-ben (2020-ban az utóbbit amerikai drón ölte meg)
 
 
 

A konfliktus kiterjedésének veszélye mindezek ellenére továbbra is fennáll. Beláthatatlan, hogy milyen mértékben fog növekedni a külső és belső nyomás az „ellenállás tengelyének” tagjain, ahogy az izraeli katonai művelet hetekig vagy akár hónapokig eltart. Ahogyan napról napra tovább nő a – Hamász irányította gázai egészségügyi minisztérium szerint – tízezerhez közelítő palesztin áldozatok száma, úgy erősödik a szándék, hogy intenzívebben avatkozzon be a Hezbollah a küzdelembe, különösen, hogy a szunnita arab államok nem lépnek fel Izraellel szemben. Míg Naszrallah beszéde a libanoni és az izraeli lakosságot megnyugtatta a viszonylagos távolmaradás hangsúlyozásával, addig a Hamász szimpatizánsait és a harcolni vágyó Hezbollah-tagokat feldühítette.

A fentiek tükrében kijelenthető, hogy sem Iránnak, sem a Hezbollahnak nem áll érdekében Izrael és az Egyesült Államok elsöprő katonai válaszcsapását kiprovokálni. Ugyanakkor a libanoni határon a korlátozott műveletek során rendkívüli egyensúlyozásra lesz szükség, hogy a Hezbollah által a Hamásznak nyújtott katonai támogatás ne rántsa mindkét oldalt pusztító háborúba.

 

A szerző Közel-Kelet-szakértő, biztonsági elemző

 

Nyitókép: Hasszán Naszrallah Hezbollah-főtitkár 2019-ben