Hogy ez egy vicc? Nem, nem az.
Abban a reményben, hogy egy ilyen megnevezés jelentősebb finanszírozást és több turistát jelenthet, a kormány megkezdte azt a folyamatot, amely végül lehetővé teheti az Egyesült Nemzetek Kulturális, Tudományos és Oktatási Testületének védelemért folyamodását.
A volt szovjet köztársaság áprilisban emlékezett meg az 1986-os csernobili atomkatasztrófa 35. évfordulójáról.
A világ legsúlyosabb nukleáris balesete során emberek tízezreit evakuálták, sugárszennyezést lehetett mérni Európa nagy részén.
Harmincegy üzemi dolgozó és tűzoltó halt meg a katasztrófa után, főleg akut sugárbetegségben. Később további ezrek hunytak el a sugárzással összefüggő betegségekben, bár a teljes halálozás és a hosszú távú egészségügyi hatások a mai napig vita tárgyát képezik.
,,Úgy gondoljuk, hogy Csernobil felvétele az UNESCO örökségi listájára az első és fontos lépés ahhoz, hogy ez a nagyszerű hely az egész emberiség egyedülálló örökségévé váljon” – mondta Olekszandr Tkacsenko, ukrán kulturális miniszter.
Az elhagyott atomerőmű környékének nagy része üres épületek, bozótos és törmelék pusztasága. Pripjaty városa, ahol egykor ötvenezer ember lakott, mára egy posztapokaliptikus képet mutató szellemvárossá vált.
Tkacsenko azt reméli, hogy Csernobil, amely a kalandturisták kedvelt helyszíne lett – még mielőtt a világjárvány megakadályozta volna a legtöbb nemzetközi utazást – újra vonzani fogja a látogatókat.
2019-ben az HBO Csernobil című népszerű sorozata után a város és a közeli Pripjaty látogatóinak száma a becslések szerint százhúszezer fölé emelkedett. Őket igyekszik visszacsábítani az ukrán kulturális miniszter.