A hatalmas, kétszáznegyven éves gyönyörűséges platán árnyékában rendeltem egy kévét. A vízben álló Keresztelő Szent János-szobor tövében hatalmas fehér hattyúmamát és hat pici szürke hattyúgyereket fedeztem fel, ahogy hosszú nyakukat hajlítgatva szisztematikusan rendezgetik tollazatukat.
A hatalmas platán a Tatai-tó partján (fotó: Krómer István)
Hátam mögé pillantva pedig, tőlem alig egy méterre egy virágosládában kotló kacsára lettem figyelmes. A pincér szerint már több mint három hete ült a tojásain, s hamarosan kikelnek a kiskacsák. S láss csodát, a kacsamama szétterített szárnyait összébb húzta, és néhány maroknyi fióka izgett-mozgott alatta. Megszülettek, örvendezett pincér és vendég egyaránt.
A magyar kocsi első hiteles ábrázolása 1568-ben (Jeremias Schemel, Magyar Nemzeti Múzeum, Public domain, Wikimedia Commons)
Félóra múlva kacsamama fogja magát, s a tó vízszintje fölött egy méterrel lévő kiépített partról a vízbe ugrik, és körbe-körbeúszkálva hívogatja kicsinyeit, akik szép egymásutánban lassan leugrálnak a virágosláda tetejéről először a kövezetre, majd ellépegetnek a víz széléhez, és némi hezitálás után mind a nyolcan csatlakoznak az anyjukhoz. Csodálkoztam, hogy
a kacsamama pontosan tudta, mikor ért vízbe az utolsó is, mert ekkor rögtön elkezdett befelé úszni,
a kicsi kacsái pedig fegyelmezetten követték.
A Kocsimúzeum (fotó: Szerdahelyi Csongor)
Ennyi kedves élmény után Tatát magam mögött hagyva félóra alatt elkerekeztem Kocsra, ahol egy kismama igazított útba a Kocsimúzeumhoz, akitől hálából megkérdeztem, hogy amit tol, az a babakocsi kocsi-e? Kedvesen válaszolta, hogy igen, kocsi a kocsi.
Dobos Gábornak (balra) mindene a kocsi kocsi múltja és jelene (fotó: Szuchy Gabriella)
Ezek után ismerkedtem meg Dobos Gáborral, a Kocsimúzeum alapítójával és gyűjteményével. Ő egy személyben bognár és kovács, lótenyésztő és fogatos, történész és muzeológus. Mindene a kocsi kocsi múltja és jelene, sallang nélkül beszél a sallangok jelentőségéről,
a magyar innováció történetének eme iskolapéldájáról, a kocsi kocsiszekér világkarrierjéről.
Érdemes ide ellátogatni, de előtte el kell olvasni nyelvőr rovatunk kitűnő cikkét.
Nyitókép: főszerkesztőnk, Szerdahelyi Csongor Dobos Gáborral (fotó: Szuchy Gabriella)
