Természetvédelem és háborús logika

Az export terén jelentkező problémák miatt Kijev számára prioritássá vált a Duna régiójában található infrastruktúra fejlesztése. Olekszandr Kubrakov ukrán infrastruktúraügyi miniszter közölte, hogy

több mint két és fél méterrel sikerült növelni a Bisztroje-csatorna hajózási mélységét,

ami így Ukrajna függetlensége óta először 3,9 méterről 6,5 méterre nőtt. „Ez óriási lehetőség a Duna hajózási kapacitása és a kikötő exportképességei szempontjából. Európai partnereinkkel együtt folytatjuk a Duna kikötői csomópontjainak fejlesztését” – írta Twitter-bejegyzésében. Ezen munka részeként „már megnyitottuk a Bisztroje-csatorna torkolatát a hajózás előtt, és növeltük a kikötők átrakodási kapacitását. Ezzel egyidőben folytatjuk a mederkotrási munkálatokat a Duna ukrán oldalán”.

Fehér tündérrózsa (Wikipedia, fotó: Diószegi Zoltán)

Kubrakov szerint ezzel sikerül hatékonyabbá és biztosabbá tenni a hajózást a Fekete-tenger és a Duna között. A Bisztroje csatorna eddigi mélysége nem tette lehetővé, hogy teljesen megrakott hajók közlekedjenek rajta, csupán az üres hajók visszatérése volt rajta keresztül lehetséges.

A medermélyítés eredményeként azonban az ukrán teherflotta közvetlenül a Bisztroje-csatornán hajózva

juthat ki a Fekete-tengerre.

Duna-delta (Wikipedia, Fotó: Diego Delso)

 

Az ukránok a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) részévé nyilvánítanák az így kialakítandó új vízi utakat, melyeken

hajóik Románia érintése – és csatornahasználati díj fizetése – nélkül juthatnának el a Duna-parti ukrán kikötőkbe.

Bukarest azonban nemzetközi egyezményekre és környezetvédelmi szempontokra hivatkozva ellenzi a munkálatokat. A több mint hét méterre mélyített Bisztroje-csatorna ugyanis lecsapolná a Duna-delta mocsarainak jelentős részét, így visszafordíthatatlan károkat okozva a delta élővilágában.

Románia 2014 óta már több ízben jelezte egyet nem értését az ukrán tervekkel, amelyek miatt a bukaresti környezetvédelmi minisztérium az országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló Espoo-i egyezményre alapozva két eljárást is folytat az ukrán fél ellen. „Sem az ukrán, sem a román jog nem teszi lehetővé olyan munkálatok végzését, amelyek veszélyeztetik a Duna-delta élővilágát és biodiverzitását” – nyilatkozta Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter.

A román kormány szerint az ukrán hajóút-építési projekteknek be kell tartaniuk a nemzetközi környezetvédelmi szabályokat. A miniszter kilátásba helyezte, hogy megakadályoz minden olyan beavatkozást, amely veszélybe sodorhatja a Duna-delta élővilágát és biodiverzitását.

A bukaresti külügyminisztérium bekérette az ukrán nagykövetet, hogy magyarázatot kérjen a történtekre. A nagykövet viszont azt állítja: nem medermélyítési munkálatokat végeztek, csupán a hajózási útvonal karbantartását. A mederkotrási munkálatok kizárólag a hajózás biztonságának szavatolását szolgálják „a jelenlegi műszaki jellemzők mellett”,

valamint a természetes hordalékképződés következményeinek elhárítását. Az ukrán nagykövetség „felelős megszólalásokra intett”, megelőzendő a kétoldalú viszonyok romlását, és megakadályozandó „az orosz propaganda terjesztését”.

Nicolae Ciucă miniszterelnök arra kérte az ukrán felet: tegye lehetővé, hogy a román szakemberek ellenőrizzék a munkálatokat. Ciucă leszögezte:

ami 3,5 méteres mélységig történik, az karbantartás, ami ezt meghaladja, az csatornamélyítés.

Ha Ukrajna valóban nagyobb szabású munkálatokat végzett, arról Bukarest az Európai Bizottságot is értesíti. Sajtójelentések szerint Brüsszel is sérelmezi, hogy Ukrajna a nemzetközi egyezményeket figyelmen kívül hagyva mélyítette ki a csatornát, kérdéses azonban, mit tud utólag tenni.

Marcel Ciolacu, a román kormánykoalíció nagyobbik pártjának, a Szociáldemokrata Pártnak az elnöke határozottabb hangú nyilatkozatban közölte: Románia semmi szín alatt nem fogja megengedni a Duna-delta tönkretételét, ezért a Bisztroje-csatornán zajló munkálatokat azonnal abba kell hagyni! Arra emlékeztetett, hogy a román nép és a román állam szolidárisan viszonyult Ukrajnához, és segítségére sietett, amikor nehéz helyzetbe került. Nem fogják azonban eltűrni, hogy megfosszák őket a Duna-delta természeti csodájától.

Ciolaciu szerint véget kell vetni a „hazudozásnak, a manipulációnak és a probléma bagatellizálásának”.

A román hatóságoknak azonnal lépniük kell, és minden kétoldalú és nemzetközi egyezményt latba fognak vetni, hogy megmentsék a deltát a következő nemzedékek számára. Ciucă miniszterelnök szerint az ukrán hajóknak továbbra is rendelkezésükre áll a Duna körponti, Sulina ága, amelyen a román fél képes éjszaka is biztosítani a hajózást.

A bukaresti média most arról ír, hogy a háborús logika felülírhatja a környezetvédelmi aggályokat, mivel Ukrajna számára stratégiai kérdéssé vált, hogy újabb kijáratot nyisson a Fekete-tengerre.