Budapestre tekintve nem feledhetjük Lechner Ödön városát, hozzátéve, akárcsak Victor Horta esetében, hogy a település mérete némileg elvesz az építészeti nagyságból. Ellenben, ha a századfordulós Pécsre pillantunk, a dualizmus alatt hatalmas fejlődésen keresztülment, lakosságát megháromszorozó városban több olyan építőmestert és műépítészt találunk, akik a kései historizmus, illetve a szecesszió kezdetén fogant épületeikkel máig hatóan befolyásolták az emberléptékű belváros képét.
A századelő pécsi építőművészeinek sorából kimagaslik Pilch Andor személye, aki harmincöt évi aktív tervezői tevékenységével ezerarcú építészetet, ráadásul egy csak rá jellemző, szecessziós ízekkel fűszerezett formanyelvet teremtett. A mából visszapillantva ezekre a száz-százhúsz éves épületekre, azt mondhatjuk, a történelmi belváros jól integrálta az újító építészeti áramlatokat.
Pilch Andor 1877-ben Pécsett született, és itt is hunyt el 1936-ban. 1901-ben szerzett diplomát a budapesti Műegyetemen, ezt követően hazaköltözött, és munkásságát javarészt szülővárosában és a környező régióban bontakoztatta ki. A Pécsi Egyházmegye építészeként és magántervezőként is dolgozott.
Újító és úttörő volt egy személyben, erről tanúskodnak középületei. Ő tervezte többek között a ma már használaton kívül álló Park mozit, a Hullámfürdőt, a Gyermekklinikát, az Édesanyák útján álló szülészeti klinika főépületét, az egyházmegye megbízásából a Pécsi Egyetemi Szent Mór Kollégiumot, a Maurinumot és a Gyárvárosi templomot a hozzá tartozó iskolával és plébániával. Ez utóbbiakon építészműhelyének olyan fiatal pályakezdő építészeivel dolgozott együtt, mint Visy Zoltán és Gosztonyi Gyula. Utóbb Visy Zoltán a Bauhaus stílus jeles pécsi alkotójaként lett ismert, Gosztonyi Gyula egyebeken kívül a római sírkamrák feltárásában végzett jeles műemlékvédelmi munkát, s szerzett hírnevet.
Pilch tehetségét dicsérik az 1907-es Pécsi Ipari Vásár pavilonjainak szecessziós stílusban megfogalmazott építményei, melyeket Zsolnay Miklós főszervező kérésére készített el. A számos középületen és lakóházon kívül olyan köztéri alkotások is hozzá köthetők, mint a Mecsek-oldalra telepített Francia Emlékmű vagy a Széchenyi tér alsó részének egyik ékessége, az Irgalmasok temploma előtt álló szecessziós Zsolnay-kút, a négy égtáj felé néző eozinmázas bikafejekkel.
A történeti belváros délkeleti részén több Pilch-épület áll, a Munkácsy Mihály utca páros oldalán szinte szabályos ritmusban sorakoznak, melyek közül kiemelkedik a nyerstégla burkolatú saroképület, a tízes számú ház.
A századforduló után kialakított telken 1906-ban épült fel a Pécsi Irodalmi és Könyvnyomdai Részvénytársaság földszintes nyomdaépülete. A belvárosban már akkor sem volt különösebb hagyománya a nyerstégla burkolatnak, ennek ellenére egyszintes tömegével az épület belesimult a korabeli utcaképbe. Az északi és a nyugati homlokzatok tengelyének szabályosságát jól oldják az ablakosztások játékos szerkesztési megoldásai, valamint az íves párkányzatok, az idomtéglákkal kirakott különböző homlokzati síkok közötti ugrások. Az eredeti funkciót megőrző felirat, a szépen restaurált szoborfejek különös bájt adnak az egyedi hangulatú épületnek, mely mára telkével együtt lakóparkká alakult, de legfőbb értékeit mégis sikerült átmenteni a XXI. századba.
A főtérről nyíló Apáca utca tizenegyes számú épülete is Pilchre emlékezik, akinek egyébként ebben az utcában volt az építészirodája. Az egykori földszintes Isten szeme-házra tervezett emeletet. Az átépítés során a korábbi épületen talált festményt dombormű formájában alkották újjá. A díszítmény az oromfal közepén, az íves főpárkányzat alá kerülve lett a ház jellegzetes ékessége. A Szentháromság-motívum expresszív ereje még megkopottan is rabul ejtő, méltó lenne restaurálásra.
Pécs belvárosának legmagasabb szecessziós épülete a mai Palatinus Hotel. Pilch Andor Hamerli Imre megbízásából készítette el a Pannónia Grand Hotel terveit, mely annak idején a kesztyűgyáros és gépgyáros Hamerli család legfrissebb vállalkozása volt. Az első világháború ellenére a hotel két esztendő alatt felépült, 1915-ben már várta is a vendégeket. A kilencszintes szállót a Király utca aránylag szűk telkén kellett elhelyezni. Az U alakú épület égbe törő vertikális oldalszárnyai között húzódó szabadtéri előtér egy modern kori cour d’honneurként funkcionál, megteremtve a közvetlen kapcsolatot a főutcával. A piano nobile homlokzati síkján a lenge ruhás emberpárt ábrázoló egész alakos szobrokra és előttük a csodálatos kovácsoltvas erkélyrácsokra nagyszerűen rímelnek néhány méterrel feljebb a fejeket ábrázoló szobrok, mint valódi „oszlopfők” és a zárópárkány fölött visszatérő finom rácsozat. Az összkép mozgalmas, mai szemmel is tökéletes. A külső látványt szépen egészítik ki a belső terekben elhelyezett Zsolnay-alkotások, a Róth Miksa által megálmodott üvegablakok, a Bartók-terem és a szivarszoba.
Különös, hogy a Palatinus Hotel nyilvánvalóan meglévő műemléki értékei ellenére még csak helyi védettséget sem élvez. Pilch Andor életművének teljes felülvizsgálatára, védelmére volna szükség, hogy a ma még meglévő értékek a jövőben is bizonyosan gazdagíthassák a várost.
A szerző építész, műemlékvédelmi szakmérnök
Borítókép: Az Apáca utcai ház díszítő festménye az oromfalon domborműként él tovább Fotók: A szerző felvételei
