Az Európai Unió kerecsensólyom fajmegőrzési akciótervének megújítására magyar szakemberek készítenek tervezetet, s ennek részeként a Herman Ottó Intézet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel a közelmúltban nemzetközi konferenciát szervezett e ritka ragadozó madár európai természetvédelmi helyzetének felmérésére. A beszámolók alapján a közép-európai állomány háromszázötven-négyszáz párra tehető, ami lassan emelkedő trendet jelez. A növekedés különösen annak fényében örvendetes, hogy az 1980-as évekre a faj

majdnem eltűnt a régióból, néhány országban csak a magyar állomány növekedésének és terjedésének hatására jelent meg ismét.

Kerecsensólyom (Wikipedia)
 
A kerecsensólyom egyike kiemelkedő természeti értékeinknek. Az Európai Unióban élő állományának hatvan százaléka Magyarországon fészkel, és világszinten is a Kárpát-medencei a faj egyetlen stabil, enyhén növekvő állománya. A javulás jelentős mértékben az elmúlt évtizedben kihelyezett fészkelőládáknak, a veszélyes oszlopok szigetelésének, valamint a fészkek és az élőhelyek védelmének köszönhető. A sólyomfélék nem építenek fészket, más madarak, elsősorban egerészölyv, holló vagy varjú elhagyott fészkeit foglalják el. A fában szegény sík vidékeken az alkalmas fészkelőhely hiánya az egyedszám csökkenésének egyik fő oka volt. Szerencsére a sólymok megbarátkoztak a madárvédők által távvezetékekre helyezett alumínium költőládákkal, azokat birtokba vették, és sikeresen költöttek bennük, olyannyira, hogy napjainkban az ismert kerecsensólyom-állomány kilencven százaléka mesterséges fészkekben költ.
Költőláda (mavir.hu)
 
A pusztai és hegyvidéki gyepes élőhelyekhez kötődő veszélyeztetett fajok túlélésének záloga az élőhelyek hatékonyabb védelme. A kerecsensólyom tipikus élőhelyei a sík vidéki erdős sztyeppek, mezőgazdasági területek, hegylábi sík vidékek. Elsősorban a ligetes erdőkkel, fasorokkal, ürgés legelőkkel tarkított élőhelyeket kedveli. A védelem érdekében arra kell törekedni, hogy a mezőgazdasági támogatási rendszerben minél jobban érvényesüljön a faj számára előnyös gazdálkodás támogatása. Elsősorban kémiai növényvédőszereket nem használó,

legeltetéses gyepgazdálkodásra van szükség, ami kedvez a sólymok legfontosabb zsákmányállata, az ürge szaporodásának.

Az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben csökkent a hazai legelő állatállomány és ezzel összefüggésben számos élőhelyről kipusztult az ürge. Ez az állat ugyanis a rövidfüves gyepek lakója. Ha megszüntetik a legeltetést vagy a kaszálást, a magasra nőtt fűben az ürgék veszélyhelyzet esetén nem tudják egymást riasztani, így a ragadozók rövid úton felmorzsolják a populációt. A védelmi program részeként az egykori élőhelyeken a legeltetés ismét beindult, és több ezer ürgét vissza is telepítettek.

A természetvédők a legkorszerűbb technikát is bevetik a madarak vándorlási útvonalainak megismerésére. Pehelykönnyű, huszonkét grammos, napelemes, GPS-szel ellátott nyomkövetőt szereltek néhány tucat a kerecsensólyom hátára, hogy ezek segítségével feltérképezzék telelő területeiket és pihenőhelyeiket. Ez azért fontos, mert különösen a fiatal példányok

hatalmas területeket bejárnak, a jeladók tanúsága szerint Mauritániától egészen Kazahsztánig,

és vonulási útvonalaik feltárása segít megérteni a rájuk leselkedő veszélyeket, megtenni a szükséges védelmi lépéseket.

A kerecsensólymok vonulási térképe (LIFE program)
 
Jelenleg az áramütés veszélyezteti leginkább a kerecseneket. A sík vidéki élőhelyeken, ahol kevés a természetes beülőhely, gyakran légvezetékek tartóoszlopairól pásztázzák a vidéket, s számos esetben előfordult, hogy szárnyaikkal rövidre zárva a vezetéket, az áramütéstől elpusztultak. A madárvédelem egyik legfontosabb feladata ezért az elektromos távvezeték-oszlopok szigetelése a fészkelőhelyek és táplálkozóterületek közelében. Napjainkban már olyan oszlopfejszerkezetek is készülnek, amelyek a madarak számára eleve nem jelentenek veszélyt.
Solymászatra nevelt kerecsensólyom (Wikipedia)
 
Hasonlóan lényeges a fészekőrzés, meggátlandó, hogy a költés kényes időszakában illetéktelenek zavarják a madarakat, vagy solymászati célból fiókákat raboljanak a fészkekből, ami korábban rendszeresen előfordult, mivel a kerecsenfiókákból kiváló solymászmadarat lehet nevelni. Az önkéntesek által őrzött fészkekből összesen hetvenkilenc sikeres költésből kétszázharmincnyolc fiatal repült ki, amelyek jelentős mértékben hozzájárultak a Kárpát-medencei kerecsensólyom-állomány emelkedéséhez. A magyar természetvédelem mindezen erőfeszítéseivel ellensúlyozni képes a világ többi részén megfigyelhető folyamatos állománycsökkenést, megőrizve kedves mitikus madarunkat a jövő nemzedékek számára.