Egyiptom levélben fordult az ENSZ Biztonsági Tanácsához, azt állítva, hogy
Etiópia a Kék-Níluson épített víztározó feltöltésekor a folyó vizének részleges visszatartásával nemzetközi jogot sért.
Kairó azzal vádolja Addisz-Abebát, hogy a végtelenségig elhúzott tárgyalások paravánja mögött rendre kész tények elé állítja az alvízi országokat.
A víztározó térképe műholdkép alapján (képek a Wikipediáról)
Az Afrika legnagyobb vízierőművének részeként megépült százötvenöt méter magas Nagy Etiópiai Reneszánsz Gát régóta feszültségforrás az alvízi Egyiptommal és Szudánnal. A víztározó területe 1874 km², kapacitása 74 km³. (Összehasonlításul: a Balaton felszíne 592 km², a benne lévő víz térfogata 1,9 km³.)
Szinte teljes édesvízszükségletét a Nílusból fedezi a százhatmillió lakosú Egyiptom.
A vízmennyiség bármilyen csökkentése az ivóvízproblémákon kívül kétmillió gazdálkodó megélhetését veszélyezteti.
Az ország pedig már eddig – több milliárd dollárért – húsz tengervíz-sótalanító üzem megépítésére kényszerült.
A megnövekedett etiópiai raktározás áthidalni a vízhiányt Szudánban és Egyiptomban is
Etiópia szerint fejlődéséhez a gát elengedhetetlen. A víztározó vizét kizárólag energiatermelésre használják, öntözésre nem, így az Egyiptomnak jutó vízmennyiség lényegesen nem csökken. A mérsékelt égövi Etióp-magasföldön található, akár száznegyven méter mély tározó
lényegesen kisebb párolgást okoz, mint a sivatagi alsó, sekélyebb víztározók, például az egyiptomi Nasszer-tó,
amely évente vízhozamának tizenkét százalékát is elveszíti. Ezzel szemben az etiópiai tározóból csak három százalék párolog el.
Ha az országok kompromisszumot tudnának kötni, a megnövekedett etiópiai raktározás a jövőbeli száraz években segíthetné áthidalni a vízhiányt Szudánban és Egyiptomban is. A folyómeder szintje felett negyvenkét méteren lévő alsó kifolyó akkor is biztosíthatja e két ország vízellátását, ha a tározó szintje a kilencven méteres minimális üzemi szint alá esik.
