Bölcs dolog az életterünk kímélésére biztatni felebarátainkat. Ám befészkelte magát egy gondolat az elmémbe: mikor fogom azt olvasni egy magazin cím- vagy hátlapján, hogy „Kérem, gondoljon a környezetére, mielőtt megvásárolja ezt az újságot!”
Mennyi fát vághatnak ki az Országút miatt? – kérdezem Fekete Viktor Ivánt, a Gelbert Eco Kft. kereskedelmi igazgatóját a cég óbudai nyomdájában. A filatorigáti ipartelepen álló épület funkciójáról kívülről semmi nem árulkodik, csupán a homlokzatra festett cégnév, ám belépve az újságírónak nem marad kétsége a rendeltetése felől: van a nyomdáknak egy sajátos zaja…
Minden papírtermék, amit kézbe veszünk, legyen az újság, könyv vagy kávéspohár, mind összeköttetésben van a fakitermeléssel – válaszol az igazgató. – Azonban a világ felelősen gondolkodó részén az a tendencia, hogy ha egy fát kivágnak, kettőt-hármat ültetnek a helyére. Fontos, hogy körforgás legyen. A komoly papíriparú országokban, például a skandinávoknál nagyon sok esetben a papírgyár tulajdonosa egyben az erdő tulajdonosa is, és nyilván úgy állítják össze a gyártási láncot, hogy az olajozottan működjön. Az erdő ültetvény, mire a végén kivágják a fákat, az elején vágásérett lesz a következő fanemzedék. Minden papírt, amit felhasználunk – folytatja beszélgetőtársam –, össze lehet gyűjteni többé-kevésbé szelektíven, és újra lehet hasznosítani. Nem egyszer használatos a termék, a cellulóz rostjainak élettartama újrahasznosíthatósági méretétől függ, amíg ezt el nem éri, addig többször is fel lehet használni. Mi szelektíven gyűjtjük: külön a színtiszta szélvágatot, ami nem tartalmaz festéket, külön a nyomott hulladékot, külön a feketét, külön azokat a papírokat, amelyeken ragasztókötés van, illetve külön kezeljük a fóliázott anyagokat.
Megtudom: ha ragasztókötéssel készült könyvet készülök kidobni a szelektív gyűjtőbe, előbb le kell vágnom a gerincét, mert azzal együtt veszélyes hulladéknak minősül.
Egy szép, fényes papírlapban jelentős mennyiségű a cellulóz, a többi kötőanyag és „smink”. Meg víz – a papíroknak magas a víztartalma, különben eltörnének, nem lehetne futtatni a papíríveket a nyomdagépben. Ezért fontos figyelni a nyomda légterének nedvességtartalmára. De az emberek miatt is. A csarnokban ötven százalék körül tartják a levegő vízpáratartalmát, ami egyrészt a papírnak is kedvező, ugyanakkor így, télvíz idején a munkavállalók nyálkahártyája nem szárad ki. Bizony, a kényelmes lélegzés fontos eleme a munkakomfortnak.
A nyomdászmunka régen meglehetősen kíméletlen volt – amikor először nyomdában jártam, úgy negyven évvel ezelőtt, azt figyeltem meg, hogy ültek a szedők az ólomszedő gépek előtt, és mindegyikük mellett ott volt egy-egy liter tej. Legtöbbjüknek pedig feltűnően hiányos volt a fogsora. Hogy állunk manapság a nyomdász egészségével?
A nyomdaiparban ma is vannak veszélyes anyagok – mondja az igazgató. – Ám az elmúlt tíz-húsz évben az összes veszélyes anyagot próbálják kiváltani a gyártók. Az ólom, pontosabban az ólom, antimon és ón ötvözetéből álló betűfém gyakorlatilag kiszorult az iparágból, a kőolajszármazékokat igyekeznek növényi alapúakra cserélni a gyártók. Sajnos vannak olyan technológiai beidegződések, amelyek nem teszik lehetővé minden vegyszer kiváltását. Ilyen az izopropil-alkohol, aminek a használatát megszüntetni igen körülményes. Azon vagyunk, hogy a felhasznált alkoholmennyiséget megfelezzük, nyilván ez is a környezettudatosságunk része.
Monitorozzuk a teljes gyártást, így a papírfelhasználást is – tér vissza beszélgetőtársam egy pillanatra a papírhoz. – Nagyon fontos kérdés, hogy egy adott munkát mennyi papírból lehet legyártani. Mindig a legmegfelelőbb méretű papírt rendeljük, hogy minél kevesebb legyen az eselék. Nálunk ez átlagosan nyolc-tizenkét százalék, ami jónak számít. A nyomdagépek rendkívül energiaigényesek, nem mindegy például, milyen szárító van a gépben: infrasugárzással szárítunk vagy meleg levegővel, vagy a LED-UV technológiát használjuk.
LED-UV technológia – tulajdonképpen ez vonzott ide. Most kiderül, mi az.
A festék jellemzően két módon szárad – magyarázza Fekete Viktor Iván –: oxidációval, azaz idővel a levegőn, penetrációval, azaz beszívódik a papírba. Ez a technológia egy harmadik, egészen más módszert alkalmaz. Az UV, azaz ultraibolya sugárzással fixált festék alapvetően nem a legkörnyezetkímélőbbek közé tartozik, viszont a technológia rendkívül tiszta. Amint sugárzás éri, a festék azonnal polimerizálódik, mintha egy szupervékony műanyag vagy műgyantafelület képződne a papír felületén. Egyik előnye, hogy nyomtatás után nem kell megporozni a papírt, hogy az ívek ne tapadjanak össze. A száradási idő gyakorlatilag nulla, míg a hagyományos nyomtatás esetében ez akár több óra is lehet. Óránként tizenötezer ívet nyomtat a gép, a LED-UV-lámpa folyton sugároz, azonnal tovább dolgozható nyomtatványok kerülnek ki a belsejéből.
Mennyire új ez a technológia?
Az UV-technológia nem egy mai találmány. A hagyományos megoldásban egy szélesebb spektrumban sugározó higanygőzlámpát használnak, a LED, azaz fénykibocsátó diódákat használó forrás viszont csak egy hullámhosszon sugároz. Viszonylag drága berendezés és festék kell hozzá, de ha összeadunk minden tényezőt, mint a száradási idő, a gép állási ideje, végeredményben rengeteget spórolunk. Mindig törekszünk arra, hogy a környezettudatos működés érdekében újdonságokat alkalmazzunk, ahogy arra is, hogy az ügyfeleinket kuriózumokkal kínáljuk meg. Ennek a technológiának az alkalmazása minőségi ugrás volt a konkurenciához képest.
Az ügyfelek ezt mennyire értékelik?
Szeretik. Ez a technológia teljesen tiszta. Nagyon sokszor megdöbbennek, hogy itt nincs por. Amikor a megrendelő végighúzza a kezét a nyomaton, nem érzi a porozás okozta smirglihatást. Nem üt át a festék a másik oldalra, a papír transzparenciája nem jelent szinte semmit, a technológia bármilyen papíron működik.
Miközben az igazgatót faggattam, körbejártuk a nyomdát, Heltai Csaba lapmenedzser kollégám fényképezőgépével örökítette meg a látogatást. Az Országutat nyomó gép mellett állva teszem fel maradék fontos kérdéseimet.
Az Országutat újra lehet hasznosítani?
Igen, csak a fémkapcsot kell kiszedni belőle.
Tábortűznél be lehet vele gyújtani?
Nem lehet. Meggyullad, de kevésbé gyúlékony, mint egy átlagos újságpapír.
Ablakot lehet vele pucolni?
Nem.
Ha az Országutat a gyerek elkezdi rágni, pánikba kell esni?
Inkább ne rágja. Az UV-technológia nem teljesen erre van kitalálva. Kis mennyiségtől nem lesz baja, de nem jó, ha megeszi.
Végül megtudom, hogy innovációs szempontból a nyomda élen jár az országban. A legmodernebb technológiákkal, a táblanyomtatástól a címkenyomtatásig mindennel foglalkoznak. Az apróbb munkákat, mint a névjegynyomtatás, próbálják elengedni, most főprofiljuk a digitális csomagolóanyag-gyártás, címkék, illetve gyógyszeripari prospektusok gyártása. Valamint a digitális könyvnyomtatás – láthatok néhány díjazott könyvet, olyat is, amelyik az év legszebb könyve lett.
LED-UV. Feszegetjük a jövő kapuját.
