Lechner Ödön és a róla elnevezett társaság alapítója, Medgyaszay István gondolkodásától indulva az 1800-as években egyre népszerűbbé váló keleti utazások során gyűjtött műtárgyak, a hazai szecesszió orientalista szemlélete, a két világháború közötti építési lehetőségek, valamint a mai magyar építészek ázsiai sikerei jelennek meg a Keletelt sorsok: magyar építészek Ázsiában című tárlaton a Műcsarnokban. Irán, az Egyesült Arab Emírségek, India, Srí Lanka, Kambodzsa, Kína és Japán helyszínein mutatja be az építészeti víziókat és megépült alkotásokat, amelyek áthatották a magyar építészetet.
Kertész K. Róbert rajza a Képek Ázsia Keletéről című könyvéhez, Budapest 1906
Forrás: MEM MDK tulajdona
Számos közelmúltban előkerült terv, fénykép és dokumentum - a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ gyűjteménye - szerepel a kiállításon, többek között Kós Károly eddig sosem publikált isztambuli fotói, ifj. Francsek Imre vagy Károly Jenő iráni alkotásai, Giergl Kálmán keleti műtárgyai, Hudec László Sanghajban készült portréja. A kortárs építészeti alkotások közül a zalaszántói sztúpa tervezőjének, Ráskai Ferencnek a rajzai, Viczián Szilvia arab városokban megvalósult munkái, Csete György, Kertész K. Róbert dél-ázsiai víziói, Pálffy György japán középületei is láthatók. A japán kultúra közvetítőiként különleges formában szerepel apa és fia: Bognár Botond építész, szakírónak és Bognár Balázs, a Kengo Kuma iroda vezető tervezőjének munkái.
Tálos Gyula plakátterve a nyikolszkusszurijszkiji hadifogoly szinház japán fennhatóságú Pervaja Recska tábori vendégjátékához, 1919-1920
Forrás: MEM MDK tulajdona
Az építészek sokrétű művészetéről tanúskodnak olyan képzőművészeti alkotások, mint gyöngyöshalászi Takách Béla buddhista témájú, Sánta Gábor Angkorhoz kapcsolódó festményei, valamint Sebestyén Sára Japánban készült művészi épületfotói.
Nyitókép: A Keletelt sorsok: magyar építészek Ázsiában kiállításon a Műcsarnokban
Fotó: MEM MDK/ Nyirkos Zsófia
