Visszamenőleges hatállyal megsemmisítette az Alkotmánybíróság „a veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról” szóló kormányrendelet egyik rendelkezését, amely szerint védett természeti területen az idegenhonos fafajokból álló állomány kitermelése után, az erdő felújítása során nem szükséges fafajcserés szerkezetváltást végezni.
A rendelet felülírná a természet védelméről szóló törvény vonatkozó előírását,
amely szerint védett természeti területen az erdőfelújítást a termőhelynek megfelelő őshonos fajokkal kell végezni.
Fiatal és idős bükkfák egy természetközeli erdőben (képek a Brüsszel melletti Soignes-i erdőről, Wikipedia)
Az Alkotmánybírósághoz a Budapest Környéki Törvényszék egyik bírói tanácsa fordult, arra hivatkozva, hogy a szabályozás az elérni kívánt céllal (tudniillik a veszélyhelyzet idején a tűzifaigények biztosításával) nem arányos, ugyanakkor
évtizedekre visszaveti a természetvédelmi célok megvalósulását
azzal, hogy hosszú távon érvényesülni hagyja az idegenhonos inváziós fajok biológiai sokszínűséget romboló hatásait.
Háborítatlan, biológiailag sokszínű erdő
Az Alkotmánybíróság Szabó Marcel vezette öttagú tanácsa megállapította, hogy a szabályozás, bár formálisan a különleges jogrendet kiváltó esemény gazdasági következményeinek orvoslását célozza, valójában
nem a tűzifaigények kielégítésével kapcsolatos szabályokat tartalmaz,
hanem az erdőgazdálkodóknak teszi lehetővé a fafajcserés szerkezetváltás kötelezettségétől való eltérést.
