Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz – Aktuális jogi kérdések címmel rendezett konferenciát az EMLA Egyesület a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Biztoshelyettes Titkársága társszervezésével a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) konferenciatermében.

Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója megnyitójában utalt rá, hogy a világ számos országában indult klímaper államok, gazdasági társaságok ellen a jövő nemzedékek érdekeinek védelmében. A döntés többféle lehet: mulasztásban marasztalják el a jogalkotót, vagy konkrét kötelezettséget írnak elő számára. Az utóbbi esetben az adott

bíróság átveszi a jogalkotó szerepét, ami felveti a hatalmi ágak szétválasztásának problémáját,

mivel a bíróságnak elvben nincs lehetősége ilyen hatáskörátlépésre.

Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója

 

Kiss Csaba bemutatta a DACE projektet, melynek része volt e konferencia megrendezése is, majd ismertette a projekt keretében végzett lakossági közvélemény-kutatás eredményeit. A válaszadók több mint hetven százaléka aggódik a klímaváltozás miatt, és csak egy százalék nem hisz annak emberi eredetében. Több mint kilencven százalék életvitelét befolyásolja az éghajlatváltozás, és bár sokan érzik jogaik sérelmét, mindössze huszonhárom százalék kívánt maga fellépni, ötven inkább civil szervezetet támogatna ennek érdekében. Összességében megállapítható, hogy a válaszadók

tisztában vannak a problémával, de a civil szervezetektől várják a megoldást.

Botos Barbara klímaügyekért és klímaadaptációért felelős utazó nagykövet szerint az éghajlatváltozás nagyobb veszély, a biológiai sokféleség válságának előfutára. Az IPCC 6. ciklusában kiadott szintézisjelentés kapcsán komoly problémának tartja, hogy több, a fejlődők csoportjába sorolt ország megkérdőjelezi ezeket a tudományos alapon nyugvó dokumentumokat.

A kutatók előrejelzései alapján

a másfél Celsius-fokos emelkedést át fogjuk lépni

– ami befolyásolja a jövő nemzedék vízhez, élelemhez, egészséghez, jóléthez való hozzáférését –, de hatékony és megfelelő válaszok révén – amihez politikai elkötelezettség, inkluzív kormányzás, nemzetközi együttműködés, a tapasztalatok megosztása és a kapacitások bővítése szükséges –

van még remény a kárcsökkentésre.

A kibocsátások mérséklésének célja ambiciózus: 2025-ben tetőzniük, utána már csökkenniük kell.

Botos Barbara klímaügyekért és klímaadaptációért felelős utazó nagykövet

 

A megelőzés mellett az alkalmazkodás, a jelen generációkkal szembeni méltányosság érvényesítése is fontos, mivel gyakran

a helyzetért legkevésbé felelősek szenvedik el a legsúlyosabb következményeket.

A jelenleginél háromszor-hatszor több forrást kellene fordítani erre befektetések, kedvezményes hitelek és kompenzáció formájában. A témával legutóbb egy Párizsban megrendezett konferencia foglalkozott. Feszültségek forrása az országok 1992-ben történt besorolása (fejlődő, fejlett és mellékletben nem szereplő), mert korrekció híján jelenleg pénzt kapnak olyan államok, melyek helye gazdasági fejlettségük alapján a finanszírozók csoportjában volna; valamint a klímaváltozás másodlagos hatásainak kompenzációja, melynek keretében olajkitermelő országok kívánják ellensúlyoztatni a fosszilis energiahordozók kitermelésének visszafogása miatti gazdasági káraikat.

Kérdések, hozzászólások keretében elhangzott, hogy a politika terén nem az erkölcsi szempontok, hanem a választások eredménye a meghatározó,

a multinacionális tőkét pedig a profit mozgatja, és nem érdekelt a globális környezeti előírások betartásában,

miközben másfél fokos átlaghőmérséklet-növekedés felett az éghajlatváltozás következményei időben, térben közelednek, és drasztikus hatások várhatók.

A másfél Celsius-fokos emelkedést át fogjuk lépni

 

Mivel az ökoszisztéma bonyolult rendszer, és a beavatkozások eredménye késleltetve jelentkezik, továbbá a fajok többsége, köztük az ember, nem képes a gyors alkalmazkodásra, fontos a mielőbbi cselekvés. Feszültség forrása a hitelesség kérdése is: a fejlődő országok számonkérik a támogatással kapcsolatos ígéretek be nem tartását, és azt, hogy

a fejlettek kitelepítik a szennyező ipart, míg a hasznot elviszik.

Éger Ákos, az MTVSZ ügyvezető elnöke szerint a civil szervezetek egyik fontos feladata pozitív üzeneteket közvetíteni és a cselekvés lehetőségeit vázolni. Az elmúlt száz évben nőtt az erőforrás-felhasználás – és párhuzamosan a környezeti terhelés –, melyért főképp az egy főre eső gazdasági teljesítmény megugrása felelős. Ez azonban egyenlőtlenül oszlik el:

a leggazdagabb tíz százalék szénlábnyoma egyenlő a maradék kilencven százalékáéval,

míg a legfelső egy százaléké kétszerese a világ legszegényebb feléének.

Tőzsdei jelentések...

 

Miközben a bolygó véges erőforrásai behatárolják a termelési lehetőségeket, kire lehet számítani a növekedési kényszer megállításában?

A kormányok négy évben gondolkodnak, a vállalatoknál a negyedéves tőzsdei jelentések

a meghatározók, a lakosság szavakban gyakran zöld, de tetteit inkább a fogyasztás határozza meg. Mégis meg kell szólítani őket.

Kire lehet számítani a növekedési kényszer megállításában?

 

Az MTVSZ két jogi javaslatcsomagot készített a változás érdekében. Az egyik az energiajuttatás kedvezményes rendszere, mely csökkenti az erőforrás-felhasználást és a kibocsátást; míg a másik az alkalmazkodás javítása érdekében a felszínborítottság növelését célozza zöldterületek megóvása és az ökoszisztéma-szolgáltatások javítása révén. A változást segítik a bevásárló közösségek, az energiaközösségek és a talajkímélő mezőgazdasági gyakorlat, valamint az MTVSZ Életigenlő társadalmat és gazdaságot programja, illetve az annak honlapján található hasznos információk. A növekedés megállítása kapcsán indult változás jele az Európai Parlament által rendezett Beyond growth című konferencia.

Szemesi Sándor alkotmánybírósági főtanácsadó előadásában arról beszélt, hogy hazánkban ki és milyen jogalappal tud az Alkotmánybíróság (AB) előtt klímapert indítani. A klímatörvény kapcsán az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll-indítványt és ehhez kapcsolódóan több Amicus Curiae beadványt kapott, mivel

a nem kellően ambiciózus jogszabály a terheket a jövő nemzedékekre hárítja.

Nehézséget jelent, hogy azt kell bírálni, ami nincs benne a nyúlfarknyi szövegben.

Az alkalmazkodást szolgálja a zöldterületek megóvása

 

Magyarországon klasszikus klímaper még nem volt, de környezet- és klímavédelmet érintő, kibocsátásokhoz kapcsolódó igen. Az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt pedig van egy részben magyar vonatkozású klímaper, melyet hat portugál fiatal indított a Párizsi Egyezményben részes harminckét európai ország ellen, arra hivatkozva, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos kormányzati tétlenség diszkriminálja ezt a korosztályt, sőt életveszélyt jelent.

Bögös Fruzsina kúriai bíró a klímaperek nemzetközi tapasztalatait tekintette át. Ez egy komplex terület, mely a természet- és a jogtudomány határán áll, utóbbin belül is több szakágat érintve, így a nemzetközi, a közigazgatási, az alkotmány-, a magán- és a büntetőjog, valamint az emberi jogok, illetve a fogyasztóvédelem területét. A hatalmi ágak Bándi Gyula által említett szétválasztásának problémája az államokkal szemben indított perek esetén merül fel: eljárhat-e, hozhat-e döntést a bíróság, előírhat-e konkrét cselekvést, vagy csak tényt állapíthat meg.

A bíróságnak tulajdonképpen abban kell döntenie, hogy a jogállamiságot védi, vagy ha annak keretei nem megfelelők, aktívan,

saját hatáskörét mintegy átlépve cselekszik.

A gyakorlatban többféle válasz született: a holland bíróság az Urgenda-ügyben előírásokkal élt, míg a belga csak elmarasztalt a Klimaatzaak-perben. A keresetindítás feltételei kapcsán felmerült példa, a svájci szenior nők ügye rávilágít, mennyire fontos a felperes helyzetének egyedisége. Hazai klímaper lehetősége felmerülhet környezetvédelmi engedélyezési ügyben, környezetvédelmi tervek felülvizsgálata vonatkozásában, valamint mulasztási perként.

Kérdések és felvetések kapcsán elhangzott, hogy az angolszász jogrendben a hatalmi ágak szétválasztása miatt a politikát érintő kérdésben a bíróságok nem vizsgálódhatnak, csak jogot érintően hozhatnak ítéletet.

Bizonyított az ország szárazodása

 

Tóth Éva, a NAIH osztályvezetője a 2022 végén zárult, civil partnerek – többek között az EMLA – részvételével zajlott, az információszabadság hazai gyakorlatának feltérképezésére és hatékonyságának növelésére irányuló NAIH projektről és eredményeiről számolt be, melynek keretében az összes hazai önkormányzat és más közpénzből gazdálkodó hivatal nyilvánosságát vizsgálták próbaadatkérések, honlapelemzések, mélyinterjúk során. A megkeresésre az önkormányzatok fele nem válaszolt, valóban jogszerűen pedig csak ötöde, míg a honlapon megosztott információk hatvannyolc százalék esetében nem voltak megfelelők. A központi kormányzati szervektől egyetlen esetben sem kaptak teljesen jogszerű választ.

Annak ellenére, hogy évente kötelező a lakosság tájékoztatása a környezet állapotáról,

az önkormányzatok harminckilenc százaléka megtagadta az erre vonatkozó információszolgáltatást.

A felmérés alapján azonban elmondható, hogy az információkiadás elmaradásának oka inkább tájékozatlanság, így a NAIH indított egy oldalt, mely az információkérőket és -szolgáltatókat egyaránt segíti. Az infotörvény alapján a döntések meghozatalát követően a főszabály a nyilvánosság, ezért az – akár a klímaváltozáshoz kötődő – adatokat itthon is ki kellene adni, a korlátozás csak alapos indokkal és nagyon szűk körben lehetséges. Amennyiben valakinek ezzel kapcsolatos nehézsége támad, bátran forduljon a NAIH-hoz.

Kuslits Béla: Közpénzből támogatják nem termékeny területek termelésbe vonását

 

Kuslits Béla projektvezető röviden érintette a Társadalmi Reflexió Intézet éghajlatvédelmi érdekérvényesítés kapcsán végzett kutatását, melyről bővebb információ – tanulmányok és a zárókonferencia anyagai – honlapjukon elérhető. Ezt követően két problémát említett, amelyekben nem találják a megfelelő jogi vagy egyéb megoldást. Az egyik, hogy az EU költségvetésének jelentős részét kitevő Közös Agrárpolitika – bár célja a vidékfejlesztés és a biológiai sokféleség megóvása – környezet- és klímavédelmi szempontból káros, mivel ösztönzi a széndioxid-kibocsátást és a nyelők eltűnését, továbbá közpénzből támogatja nem termékeny területek termelésbe vonását.

A Közös Agrárpolitika klímavédelmi szempontból káros

 

A másik, hogy a vízgazdálkodás területén, bár

bizonyított az ország szárazodása, a vízmegtartással szemben mégis a vízlevezetés kap támogatást

mind anyagi, mind jogi értelemben.

Bándi Gyula zárszavában utalt rá, a felmerült kérdések egy részére nincsenek még válaszok. A klímaváltozás ügyeire tekintsünk úgy, mint „átcsomagolt környezetvédelmi kérdésekre”, mivel a legnagyobb probléma, melyben a klímaváltozás is csak egy szelet, a biológiai sokféleség pusztulása.