Az uniós csatlakozást szorgalmazó Partidul Acțiune și Solidaritate, a PAS (Cselekvés és Szolidaritás Pártja) győzött, a szavazatok kevéssel több mint a felét szerezve meg kényelmesen maga mögé utasította az oroszbarát Blocul Electoral Patrioticot, a BEP-et (Hazafias Választási Tömb) a maga 24,26 százalékos eredményével. Az Ukrajna és Románia közé beékelődő kis agrárország 1991-ben vált függetlenné. Történelme során a Moldovai Fejedelemséghez, az Oszmán Birodalomhoz, cári Oroszországhoz, a királyi Romániához, majd a Szovjetunióhoz tartozott. Mintegy két és fél milliós lakossága túlnyomórészt román anyanyelvű, de jelentős az orosz, az ukrán és a gagauz kisebbség is. Oroszország már 1992 óta megszállva tartja egyik területét, Transznisztriát (békefenntartás és Európa egyik legnagyobb lőszerraktárának őrzése ürügyén). 2014, az Ukrajna ellen indított orosz háború óta határa túloldalán ukrán katonák is felsorakoznak. Oroszország korlátozta gáz- és villanyáram-ellátását, és válogatott titkosszolgálati eszközökkel próbálja magához láncolni, destabilizálni. Életben az Unió tartja. Lakossága több ízben kinyilvánította, hogy az EU-ban látja a jövőjét. Ám a nemzetiségek és a késő szovjet idők iránti érthető nosztalgia miatt megosztott is, politikailag pedig apatikus is: a választásra jogosultaknak csak az 52,17 százaléka adta le a voksát, bár ez 3,8 százalékos növekedés az előző választáshoz képest. Az eredmény azonban így is egyértelmű, még ha választási visszaélések történtek is: oroszokhoz köthető eurómilliós választóvásárlások, kibertámadások, a helyi hatóságok részéről két kis párt kizárása jogorvoslati lehetőség nélkül, érthető-vitatott médiakorlátozások stb. Az EBESZ, az Európa Tanács és az EP közös, több mint ötszáz fős megfigyelőcsoportja a visszásságok ellenére a választások lebonyolítását összességében rendben lévőnek, demokratikusnak ítélte. Az egyre nagyobb hazai és külföldi tekintélynek örvendő Maia Sandu köztársasági elnök és pártja ezúttal jóval erősebb felhatalmazást kapott a folytatásra. Az Unió támogatását maga mögött tudhatja.
Nyitókép: A 2025-ös moldáv parlamenti választások eredményeinek területi megoszlása; a kiemelt részek a főváros, Chișinău és a diaszpóra, ahol mintegy kétszáznyolcvanezer moldáv, az összes szavazónak csaknem tizenhét százaléka túlnyomórészt a PAS-ra voksolt, amit az ellenzék szóvá is tett, forrás: TLK003, CC BY-SA 4.0 / Wikimédia
