Ismételten jóváhagyta az Európai Unió Bírósága az Európai Bizottság döntését, hogy a több mint egymillió uniós polgár támogatását bíró Minority SafePack európai polgári kezdeményezés dacára
sem kíván jogalkotási javaslatot benyújtani Európa őshonos nemzeti kisebbségeinek uniós szintű védelmére és támogatására.
Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) kezdeményezésének bejegyzését az Európai Bizottság 2013-ban arra hivatkozva utasította el, hogy a kisebbségvédelmi szabályozás tagállami hatáskör. Az FUEN megtámadta a döntést az Európai Unió Bíróságán, ahol a román és a szlovák, illetve a görög kormány szállt be a perbe a Bizottság oldalán. Miután a törvényszék megsemmisítette az elutasító határozatot, 2017-ben a Bizottság az eredeti tizenegyből kilenc kérdésben hozzájárult az aláírásgyűjtéshez.
A célkitűzések közé tartozott egy uniós ajánlás megfogalmazása a kulturális és nyelvi sokféleség védelmére, valamint az Európai Unió támogatási programjainak olyan módosítása, hogy azok a kisebbségi nyelvet beszélő közösségek számára is elérhetők legyenek.
A kulturális és nyelvi sokszínűséget a regionális alapok megtervezésekor is figyelembe kellett volna venni.
A Bizottság szerint a hatályos szabályozás kellő jogi keretet biztosít a nemzeti kisebbségek védelmére, így annak megváltoztatását nem tartja szükségesnek. Az Unió vélhetően nem akar konfliktusba keveredni azokkal a tagállamaival, amelyek ellenzik a kisebbségek ügyének európai szabályozását. Ez már a háromtagú bírói testület kinevezésével egyértelművé vált: ennek elnöke és egyik tagja is ilyen ország állampolgára.
Miközben a kisebbségi jogok az elmúlt évtizedben visszafejlődtek,
több közösség a kulturális beolvadással és nyelvvesztéssel küzd,
az FUEN szerint az EU diverzitásra és egyenlőségre irányuló projektjeiből az etnikai kisebbségeket és nyelvi csoportokat következetesen kihagyják.
Nyitókép: az Európai Unió Bíróságának bírái (Court of Justice of the European Union, Wikimedia Commons)
