A 200 évvel ezelőtti ljubljanai kongresszus a Napóleon-ellenes Koalíció 1815-ös bécsi kongresszusát és a Metternich által kezdeményezett Szent Szövetség – Ausztria, Poroszország, Franciaország és Oroszország forradalomellenes szövetsége – létrehozását követte. A Szövetség 1820-ban a sziléziai Opavában (Troppauban) egy második kongresszust is tartott, de Ljubljana, az akkori Laibach számára az 1821-es kongresszus volt a XIX. század legnagyobb eseménye. A várost teljesen felújították, a kongresszusnak helyet adó épület pedig, a képviselők javaslatára, Krajna saját tartományi múzeuma lett, a mai Szlovén Nemzeti Múzeum elődjeként.
Az akkor körülbelül húszezer fős Ljubljana a nagy eseményen többek között I. Sándor orosz cárt (Nagy Katalin unokáját), I. Ferenc osztrák császárt és IV. Ferdinánd nápolyi királyt, (Mária Terézia unokáját) látta vendégül, valamint Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország, Poroszország és az itáliai államok több száz miniszterét, képviselőjét. A kongresszus vezéralakja Metternich herceg, osztrák kancellár volt.
Oroszország, Ausztria és Poroszország az 1821. május 12-i kongresszuson nyilatkozatot írt alá, amelyben megerősítette a rend és a törvényesség fenntartásának elvét. A kongresszus fő eseményeire a Ljubljanica menti Zois-palotában került sor. A kongresszussal Ljubljana felkerült az európai diplomáciai és politikai térképre. A város ma a kongresszus sok emlékét őrzi, a Kongresni trg (Kogresszus tér), a Cesta dve cesarjev (Két császár útja) és a Pri ruskem carju (Az orosz cárhoz) címzett étterem.
