Miután ugyanis az 1967-es hatnapos háborúban Izrael elfoglalta a Templom-hegyet, a vallásháború elkerülése érdekében Móse Daján izraeli hadügyminiszter informális egyezséget kötött a Muszlim Legfelsőbb Tanáccsal, amelynek értelmében a jeruzsálemi
Waqf, a Templom-hegy irányításáért addig felelős jordániai muszlim vallási hatóság kezében hagyták
a terület vallási igazgatását.
A Templom-hegy madártávlatból a Sziklamecsettel (forrás: Andrew Shiva / Wikipedia)
A megegyezés értelmében zsidók csak turistaként látogathatják a mecsetek körüli nyitott tereket és udvarokat, s a közeli Siratófalnál imádkozhatnak. Izrael az 1994-ben aláírt izraeli–jordániai békeszerződésben megígérte, hogy tiszteletben tartja Jordánia különleges szerepét a jeruzsálemi muszlim szentélyekben.
A rendőrség a templom-hegyi Jesiva régi kérésének tett eleget. E szervezet elsődleges célja a zsidó jelenlét előmozdítása a Templom-hegyen, amely szerintük a zsidóké, s végső céljuk a harmadik Templom felépítése és áldozatok bemutatása. A Jesiva vezetője, Elisha Wolfson rabbi reményei szerint a következő hetekben teljes imakönyvek és imasálak felvitelét is engedélyezhetik majd.
Az al-Aksza mecset (forrás: Andrew Shiva / Wikipedia)
Jordánia a szent helyek hivatalos védnökeként diplomáciai úton tiltakozott.
A palesztin kormány és a Waqf szerint Izrael szisztematikusan próbálja kiterjeszteni szuverenitását a muszlim szent hely felett.
Jeruzsálem muszlim elöljárói minden változtatást a zsidósítás részének tekintenek. A palesztin közvéleményben a döntés felerősítette azokat a félelmeket, hogy a végső cél a Templom-hegy fizikai megosztása vagy egy zsinagóga felépítése a területen. A Palesztin Hatóság szerint az ilyen provokációk a régió biztonságának teljes összeomlásához és erőszakhullámhoz vezethetnek.
Nyitókép: a Sziklamecset (forrás: idobi, CC BY-SA 3.0, Wikimedia Commons)
