Abban, hogy Andrej Babiš pártja nyeri a hagyományosan két napon, október 3-án, pénteken délután és október 4-én, szombaton délelőtt rendezett képviselőházi választásokat a Cseh Köztársaságban, a kormánypártok néhány, a végsőkig reménykedő hívét leszámítva szinte mindenki biztos volt. Persze van, aki tart tőle, féltve az ország egyértelmű uniós elkötelezettségét, és van, aki örül, gondolván, ideje volt szakítani a Fiala-kormány kissé vérszegény, óvatos, költségvetési fegyelemre építő, botrányokkal, például a bitcoinüggyel is tarkított politikájával. Az azonban meglepetés, hogy Babiš ilyen erős felhatalmazást kapott a sok vonatkozásban történelminek számító választáson. A mintegy hatvankilenc százalékos részvételi arány a legnagyobb az eddigi képviselőházi választásokon, a tíz százaléknál is nagyobb különbség a győztes és a jelenlegi kormánykoalíció között szintén újdonságszámba megy. Illetve talán mégsem, ha a rendkívül heves, nagy indulatokat korbácsoló kampányra gondolunk.

Ígéretek, ellenkampány

Az elmúlt hónapokban az ANO politikusai nagyívű gazdasági ígéreteket tettek: a nyugdíjreform eltörlését, a nyugdíjkorhatár visszaállítását hatvanhétről hatvanöt évre, a lakhatási költségek, az energiaárak csökkentését, a bérek emelését, a lakáshoz jutás segítését és még sok minden mást. Szakítást a Fiala-kormány megszorító gazdaságpolitikájával, amelynek csak a terheit érzékelték a cseh polgárok, hiszen a Covid-válság után ott is felszöktek az árak, amit nem kísért a reálbérek emelkedése. A most felálló ANO-kormány ennek kíván véget vetni, akár a költségvetési hiány növelése árán is. A másik oldalon pedig rendkívül erős Babiš-ellenes kampány zajlott, hivatkozva Babiš Covid idején folytatott gazdaságpolitikájára, miszerint az éppen akkori osztogatás miatt kényszerült a 2021-ben hivatalba lépett Fiala-kormány a költségvetési egyensúlyt helyreállító politikára, de Babiš rendszerváltozás előtti ügynökmúltjára, az ellene uniós támogatásokkal kapcsolatos feltételezett visszaélések miatt folyó eljárásra, a gazdasági érdekeltségeivel kapcsolatos összeférhetetlenségre és egyáltalán Babiš unióval és Ukrajna támogatásával kapcsolatos kritikus álláspontjára, tartva a patrióták csehországi győzelmétől. A heves kampány mélypontján az egyik választási gyűlésén mankójával esett Babišnak az ellenoldal egyik híve, néhány órára kórházba juttatva a volt cseh kormányfőt.

Személyes győzelem

Ehhez képest volt meglepetés, hogy Babiš a „Sarà, perché ti amo” (’azért lesz, mert szeretlek’), a Ricchi e Poveri olasz együttes 1981-es dalának harsogó hangjára vonulhatott be az ANO ünnepi mámorban fürdő választási központjába, hiszen nemcsak pártja aratott nagy győzelmet, hanem személyesen ő maga is. A cseh választások egyik sajátossága ugyanis a preferenciaszavazatok rendszere. A pártok nyílt pártlistákkal indulnak a választásokon. Minden választó a pártokra ikszelve, a neveket pedig bekarikázva választhatja ki a neki leginkább tetsző politikusokat, így alakítva át a pártlisták sorrendjét. Babiš hetvenezernél is több preferenciaszavazatot kapott. Ez sok. De még ennél is fontosabb, hogy több mint a kormánykoalíció pártelnökeinek összes preferenciaszavazata. Ez a pártjának győzelme mellett komoly felhatalmazást jelent. El is csöndesültek a hangok, amelyek szerint a személyes támadásoknak kitett, illetve bírósági ítéletet váró pártelnök helyett más, esetleg Karel Havlíček alelnök kaphatja a miniszterelnöki posztot.

A további nyerők

De más pártok is örülhettek az eredmények láttán. A Tomio Okamura vezette Svoboda a přímá demokracie (SPD, ’Szabadság és Közvetlen Demokrácia’) és a Motoristé sobě (röviden Auto, ’Motorosok Magukért’) pedig annak, hogy az ANO-val szövetségeseiként bejutva a Képviselőházba kormányzati szerepre számíthatnak. A Kalózpárt pedig több dolognak is. Egyrészt annak, hogy megelőzte a politikai paletta másik szélén elhelyezkedő fontos riválisát, az SPD-t, másrészt annak, hogy több mint megnégyszerezte képviselői számát, harmadrészt pedig annak, hogy a soraiban zöldpárti képviselő is a parlamentbe került. Igaz, eredménye nem lett két számjegyű, így végül Ivan Bartoš korábbi pártelnök nem kényszerül haja levágatására, amit erre az esetre megígért. Örülhet a Polgármesterek és Független Személyiségek Pártja, a STAN is, hiszen egyedül indulva a választásokon jobb eredményt ért el, mint a többi kormánypárt hárompárti koalíciójának tagjai külön-külön.

Baloldali, mérsékelt jobboldali vereség

A többiek pedig csalódtak. A legnagyobbat a baloldal formációja, a Stačilo (’Elég volt’). 2021-ben a baloldal pártjai, a szociáldemokraták és a kommunisták is kiestek a Képviselőházból. Most összefogtak, utolsó mentsvárként megalapítva közös pártjukat. De nem érték el a bejutáshoz elégséges ötszázalékos eredményt, pedig az utolsó pillanatban a cseh szociáldemokráciát 1990 után újjászervező, korábbi köztársasági elnök, Miloš Zeman is melléjük állt, látványosan rájuk szavazott. A többi párt ezt nem igazán bánta, hiszen ez a párt, a sokszor az állampárti múltat mentegető, szélsőbaloldali retorikájával senkinek sem volt szimpatikus, mindenki támadta is. A Képviselőházban koalícióképtelen baloldali erőként lett volna jelen. Ezzel azonban a hagyományos cseh baloldal pártjai, úgy tűnik, végleg kiestek a parlamentből.

Petr Fiala 2025 júniusában, forrás: European Union / Wikimedia

 

Csalódtak a kormányzó Spolu (’Együtt’) pártjai is. Fájdalmas vereség ez, hiszen a 2021-es választások előtt éppen az ANO, Babiš ellen hozták létre az ellenzéki koalíciót, amely akkor éppenhogy, de legyőzte az ANO-t, most viszont az ANO vett látványos revansot. Nehéz helyzetben is vannak most. A Polgári Demokrata Pártot, az ODS-t annak idején a bejutási küszöb széléről újjáépítő, sikerre vivő, egykor ünnepelt Petr Fiala pártelnöki pozíciója is kérdésessé vált. De a morvaországi regionális érdekeket képviselő kereszténydemokrata párt, a KDU-ČSL is szembesül most azzal a kérdéssel, hogy eddig minden – akár jobb-, akár baloldali – kormánykoalíció számolt a részvételével, most meg bent ragadt a vesztes Spoluban. A harmadik tag, a TOP09 pedig csak kilenc százalékot szerzett a koalíción belül. Az eredmények nyilvánvalóvá válásakor, a sajtókonferencián magukra is maradtak az ODS vezetői. Kérdéssé is vált, van-e egyáltalán az ANO ellen a 2021-es választásokra létrehozott választási-, majd kormánykoalíciónak jövője, vagy az eredmények mérlegelése után a tagpártok egyedül folytatják-e.

Koalíciós izgalmak

Az eredmények nem teszik egyértelművé a kormányalakítást. Andrej Babiš a kampány során mindvégig egypárti kormányhoz elégséges eredmény mellett érvelt, kérte a lehetséges koalíciós társak szavazóit, hogy a leginkább kormányképes ANO-ra szavazzanak. Az ötven százalék feletti eredmény, a kétszáz fős Képviselőházban százegynél több ANO-s képviselői hely megszerzése azonban a sokszereplős, töredezett cseh pártpolitika miatt már a választások előtt is elképzelhetetlennek tűnt. A 34,5 százalék végül nyolcvan képviselői helyre elegendő. Babiš első nyilatkozataiban azonban továbbra is egy kisebbségi, egypárti, az SPD és az Autó által kívülről támogatott ANO-kormány megalapításáról beszélt. Ez azért is lenne számára a legkedvezőbb megoldás, hiszen így nem kellene a koalíciós tárgyalások témájává tenni olyan kényes kérdéseket, mint például az SPD választási ígérete az uniós tagság ügyében tartandó népszavazásról (bár az uniós tagság támogatottsága nyolcvan százalék feletti a cseh társadalomban) vagy az Autó NATO- és euró-ellenessége. Az SPD azonban sietett kijelenteni, hogy számára csak a kormánykoalíciós részvétel az elképzelhető megoldás. Lesz tehát még izgalom a kormányalakítás ügyében.

Idő erre még van, hiszen Petr Pavel köztársasági elnök, aki a hétvégén az összes Képviselőházba jutott párt vezetőjével, elsőként Andrej Babišsal, találkozott, november elejére ígérte az új Képviselőház összehívását. Itt kell a Fiala kormánynak benyújtania a lemondását, és ezután kezdődhet az új, többséggel rendelkező kormány hivatalos megalakulása. Egy dolgot azonban már most kijelentett Petr Pavel elnök, aki vehemens kampány után éppen Andrej Babišsal szemben nyerte meg a legutóbbi közvetlen elnökválasztást, vagyis az ANO elnökének közvetlen politikai ellenfeleként. Azt, hogy nem fogja támogatni egy az ország nyugati orientációját megkérdőjelező, Unió- és NATO-ellenes kormány kinevezését. Bár az ANO nem tekinthető ilyennek, uniós politikája a Patrióták Európáért pártcsoport többi tagjáéhoz hasonlít: az erős tagállami érdekérvényesítésre épít, az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban pedig elsősorban a Cseh Köztársaságban élő menekültek szociális támogatásának felülvizsgálatát, a menekülteknek a munkaerőpiacra való közvetlenebb betagolását szorgalmazza. A koalíciós tárgyalások során az SPD és az Auto nyilván visszafogja majd EU- és NATO-kritikáját. De még így is biztosan maradnak vitás kérdések: a migrációs megállapodás, az európai zöldpolitika, a másodlagos kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS2) és a monetáris unió elutasítása. Nem is beszélve majd az egyes kormánytagok személye körüli esetleges vitákról és arról, hogy az Andrej Babiš gazdasági érdekeltségei miatt fennálló összeférhetetlenség kérdését is rendezni kell. Bár Pavel elnök úgy nyilatkozott, hogy erre Babiš már az első tárgyalásukon is tett több, a törvényeknek megfelelő javaslatot. A Babiš ellen folyó per még megkívánhatja azt is, hogy a Képviselőház szavaz a mentelmi jogáról. Fordulatokban gazdag hetekre, hónapokra lehet tehát számítani.

Azt azonban szinte biztosra vehetjük, hogy a következő cseh kormányfő Andrej Babiš lesz. Ez pedig – tekintve, hogy a magyar és a szlovák kormányfő is Babiš politikai szövetségese – elhozhatja a visegrádi együttműködés újjáéledését.

 

A szerző történész, irodalomtörténész, az ELTE docense