A konzervatívoktól a szociáldemokratákon át a liberális NEOS-ig terjedő széles „salátakoalíció” csak azért jött (volna) létre, hogy
megakadályozza Herbert Kicklt, a Patrióták Európáért pártszövetséghez tartozó Szabadságpárt vezetőjét a kormányalakításban.
Herbert Kickl kancellárjelölt, az Osztrák Szabadságpárt elnöke (Wikipedia)
Karl Nehammer néppárti kancellár szerint azonban
kulcsfontosságú pontokban nem tudtak megállapodni,
ezért bejelentette lemondását, sőt a politikától is visszavonul, helyet adva pártja olyan politikusainak, akik nem zárkóznak el az FPÖ-vel való kormányzástól.
Osztrák sajtóhírek szerint
a Néppárt ipari szárnya siklatta ki a tárgyalásokat,
amely szívesebben működne együtt az FPÖ-vel, mint a szociáldemokratákkal, akik új adók kivetését szorgalmazták. Christian Stocker, a Néppárt megbízott elnöke bejelentette, hogy elfogadják a Szabadságpárt koalíciós tárgyalásokra vonatkozó ajánlatát.
Christian Stocker, az Osztrák Néppárt megbízott elnöke (parlament.gv.at)
Alexander Van der Bellen köztársasági elnök ezután felkérte Herbert Kicklt, a Szabadságpárt vezetőjét, hogy kezdjen kormányalakítási tárgyalásokat a Néppárttal. Másik választása a parlament feloszlatása lehetett volna, azonban a felmérések szerint a szeptemberben 28,8 százalékkal győztes FPÖ támogatottsága ma már 35 százalékon áll.
Alexander Van der Bellen osztrák szövetségi elnök (Wikipedia, fotó: Christophe Licoppe)
Megváltozni látszik az Európai Bizottságnak a korábban remélt nagykoalícióval szemben eddig mutatott türelmes magatartása a jó brüsszeli kapcsolatokkal bíró Politico szerint, amely A szélsőjobboldali Ausztria készülhet az első büntetésre az EU-tól címmel közölt cikket.
Amíg esély volt néppárti-szocialista kormány megalakulására, addig a Bizottság megértést tanúsított az osztrák költségvetési hiánnyal szemben,
sőt tavaly ősszel le is állította az Ausztriával szembeni vizsgálatot.
Most ellenben Ausztriának gyakorlatilag teljesíthetetlen határidővel, az uniós pénzügyminiszterek január 21-i találkozója előtt „hitelesen alátámasztva és kellően részletesen” be kell mutatnia, milyen intézkedéssekkel kívánja a költségvetési hiányt a GDP három százaléka alá szorítani. Miután az Szabadságpárt és a Néppárt között még folynak a koalíciós tárgyalások, aligha valószínű egy ilyen dokumentum benyújtása.
Nem ennyire szigorú a Bizottság a szintén alakulófélben lévő francia kormánnyal szemben,
amelynek várhatóan nem lesz problémája abból, hogy az uniós kritériumoknak nem megfelelő költségvetést készül benyújtani, azt is késéssel. Uniós diplomaták szerint François Bayrou kormánya „megteszi a tőle telhetőt”. Még a Politicónak is feltűnt, hogy ez a hozzáállás messze van attól a dörgedelmes hangnemtől, amivel kisebb országok költségvetési kudarcait szokta kezelni az Európai Unió legfőbb végrehajtó szerve.
Nyitókép: az osztrák szövetségi parlament épülete (Wikipedia)