Abdullah Öcalan, a több országban terrorszervezetként kezelt Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) életfogytiglani börtönre ítélt alapítója felszólította szervezetét, hogy tegyék le a fegyvert. A közeledés esélye az elmúlt néhány hónapban megnőtt, miután éppen a kiegyezést korábban ellenző Nacionalista Mozgalom Pártjának vezetője, Devlet Bahçeli, Recep Tayyip Erdoğan elnök szövetségese kérte fel Öcalant, hogy
szabadon bocsátásáért cserébe vessen véget a PKK lázadásának.
Kurdok által lakott területek Törökországban, Szíriában, Irakban és Iránban (képek a Wikipediáról)
A sok kurd harcos és aktivista által látnokként tisztelt Öcalan szerint a PKK a kurd jogokat korlátozó török államra válaszul jött létre, de a szabadságjogok azóta növekedtek. Másfelől mivel
a korábbi fegyveres próbálkozások mind sikertelenek oltak, most teljesen új, demokratikus megoldást kell találni
a konfliktus végleges lezárásához. Öcalan utasításához igazodva a PKK Végrehajtó Bizottsága tűzszünetet hirdetett.
Abdullah Öcalant sok kurd látnokként tiszteli
Erdoğan történelmi lehetőségnek minősítette Öcalan bejelentését, a neheze azonban csak most következik. Döntő kérdés,
Ankara vajon hajlandó-e politikai engedményeket tenni a kurd kulturális és politikai jogok
előmozdítása érdekében. A megoldáshoz olyan alkotmányos reformokra volna szükség, amelyek elismerik a kisebbségi jogokat, beleértve a kurd nyelv használatát az oktatásban és a kormányzásban. A török politikában tapasztalható erős nacionalista áramlatok megnehezítik az efféle változásokat.
Nyitókép: A PKK gerillái iraki kurd pesmerga harcosokkal
