Kumbh méla: szanszkrit eredetű kifejezés, korsóünnepet jelent. Az UNESCO által szellemi kulturális örökségként jegyzett ünnep eredetéről több legenda is létezik, de talán a legismertebb a tejtenger kiköpüléséhez kapcsolódik. Az egyik hindu teremtésmítosz szerint az istenségek, akik eredendően szintén halandók voltak, a halhatatlanság nektárját keresve kiköpülték a tejtengert. Az egyik legfőbb istenség, Visnu teknősbéka alakját vette föl, hogy páncéljára Siva rátehesse a köpülőfát, melyet azután az istenek és démonok együtt húztak.
A tejtenger kiköpülése, ismeretlen festő műve (forrás: Metropolitan Museum of Art , közkincs / Wikimedia)
Folyóegyesülés
Bár az istenek és a démonok eredetileg abban egyeztek meg, hogy a különböző kiköpült javakat egyenlően fogják szétosztani, amint a halhatatlanság elixírje megjelent, a démonokat elöntötte a birtoklási vágy, és ellopták a nedűt. Az istenek a nyomukba eredtek, és tizenkét évig tartó harc tört ki közöttük. A legenda szerint dulakodás közben az örök életet adó ital négy helyen a földre cseppent a szent korsóból, ahol ma a hinduizmus négy szent városa, Haridvár, Uddzsain, Prajágrádzs és Nászik található.
E négy város felváltva osztozik a kumbh méla megrendezésének jogán. A legszentebb helyszín, és így a mahá kumbh méla otthona is ezek közül Prajágrádzs, vagy régebbi nevén Allahábád. Itt található ugyanis a szangam, vagyis a hinduizmus szent folyóinak, a Gangesznek, a Jamunának és a mitikus föld alatti Szaraszvatí folyónak a találkozása.
Az idei tábor részlete (forrás: Vanshiikaa, CC0 / Wikimedia )
Kiszakadás a létkörforgásból
A kumbh méla központi eleme, a szent vízben való megmártózás a hinduizmusban legfőbb értéknek számító rituális tisztaság megteremtésének fontos eszköze. A hinduk szerint a hétköznapi élet során különféle bűnökkel szennyeződik az ember lelke, amelyet fontos különböző módokon eltávolítani. A legbiztosabb módszer a megtisztulásra a Gangesz vizében való fürdőzés. A Gangesz, amely a Himalájából eredve egészen a Bengáli-öbölig átszeli az indiai szubkontinenst, az indiai kultúra bölcsője és a hinduizmus legfontosabb folyója volt a történelem folyamán. Vize nemcsak lemossa az emberek bűneit, hanem így hozzásegíti őket a létkörforgásból való kiszakadáshoz is.
Megmerítkezés Siva szigonyával
Fontos összekötő szerepe van a folyónak az istenek, az emberek és a holtak világa között. A mitológia szerint a Gangesz az istenek világában ered, és olyan erővel száll alá az istenek világából, hogy Siva fürtjeinek kell megtörnie, hogy ne pusztítsa el a Földet. A Gangesz vizének ennek megfelelően kulcsszerepe van a világokon átívelő hindu rítusokban: a vallásos hinduk törekszenek arra, hogy a Gangesz-parti Váránaszíban érje őket a halál, amennyiben ez nem lehetséges, a haláluk előtt Gangesz-vizet vesznek a szájukba. A hamvasztást követően a hozzátartozók igyekeznek a Gangeszbe szórni az elhunytak maradványait.
Szoktak rituális fürdőzést végezni a vallási szempontból kulcsfontosságú városokon kívül a folyó egész hosszában, sőt, akik nem tudnak elzarándokolni a Gangeszhez, a hozzájuk legközelebb eső folyóban fürdenek, amely erős hitük által szimbolikusan Gangesz-vízzé változik. A folyó ilyenkor istenség és templom is egyszerre, a merítkezés pedig a lelket megtisztító spirituális élmény.
A folyóban való megmártózás jelenti a kumbh méla központi elemét is, amely asztrológiai jelentőségénél fogva emelkedik ki a hétköznapi rituálék közül. A csillagászat és az asztrológia jelentős szerepet játszik a hinduizmusban: a nyugati naptár mellett a holdkalendárium is fontos, a jelentős hindu ünnepek általában vándorünnepek, amelyeknek időpontját a csillagok állásának megfelelően határozzák meg.
Körülbelül háromévente rendezik az ardha, vagyis ’fél’, tizenkét évenként a púrna, vagyis ’teljes’ kumbh mélát, és tizenkét púrna kumbh méla után következik a mahá, vagyis a ’nagy’ kumbh méla. A búcsú pontos időpontját a Jupiter és Szaturnusz állása határozza meg, de a 2025-ös kumbh méla a Nap, a Hold és a Jupiter együttállásának köszönhetően kiemelkedő jelentőségű, ugyanis a hindu asztrológia szerint ebben a periódusban a folyó vize különösen sok jótékony energiával bír.
Szervezett ünnep
A kumbh méla eredetével kapcsolatban többféle magyarázattal is találkozhatunk. Hindu uralkodók és gazdag kereskedők rituális fürdőzéseiről már a VII. századi kínai utazók is beszámoltak. Az ünnep középpontjában álló hindu aszkétarendek, az akharák a VIII. századi filozófus, Sankarácsárja kezdeményezésének tartják. A Brit Kelet-Indiai Társaság is fontos szerepet játszott a zarándoklat mai formájának elnyerésében, csakúgy, mint a független India kormányai.
Általában négy-hat héten keresztül tart az ünnep, a zarándokok pedig saját mikrokozmoszt hoznak létre. Az esemény főszereplői, a tizenhárom legfontosabb hindu monasztikus szekta tagjai nagy pompával érkeznek meg a búcsú helyszínére a rendezvény kezdetekor. Az első mártózás jogáért folytatott rivalizálásuk a történelem folyamán ismételten erőszakba fulladt. Van néhány asztrológiai értelemben jelesebb nap a zarándoklat ideje alatt, amikor a szent emberek és aszkéták felvonulásokat tartanak, és rituális fürdőt vesznek. Azok a hívek, akik szintén ekkor mártóznak meg a vízben, részesülhetnek a jógik és szádhuk spirituális bölcsességéből, tudásából és áldásából.
A szent emberek a saját spirituális gyakorlatukon kívül mindenféle szolgáltatást is kínálnak a résztvevőknek a jóslástól kezdve a tanácsadáson át az oktatásig. A hívek célja sokféle lehet a zarándoklat során: hamvak szétszórása, megmerítkezés, áldozat bemutatása, fogadalom tétele. Sokan pedig különféle böjtöket is tartanak az ünnep ideje alatt: nemcsak a saját megtisztulásukért fürdőznek, de áldozatot mutatnak be elhunyt őseik tiszteletére is.
Közösségi média és sajtó
Január 13. és február 26. között zajlott a 2025-ös mahá kumbh méla, melyet több száz millió zarándok látogatott meg a világ minden tájáról. A legtöbben természetesen Indiából érkeztek, de a diaszpóra tagjai és nem hindu érdeklődők (például Steve Jobs özvegye, Laurene Powell) is szép számmal képviseltették magukat. Az idei ünnep különösen izgalmas volt abból a szempontból, hogy a közösségi média és a sajtó is intenzíven közvetített az eseményekről, illetve a szövetségi és a tagállami kormány is nagy energiákat fordított a rendezvény promóciójára.
A 2024-es választásokkal újabb négy évre India élére kerülő Naréndra Módi és hindu nacionalista kormánya számára a zarándoklat nagyszerű lehetőség volt annak hangsúlyozására, hogy kormányzása alatt a hindu hagyományok ápolása elsőséget élvez. Uttar Pradés tagállamban is a Bháratíja Dzsanatá Párt (Indiai Néppárt) van kormányon, a tagállami főminiszter, Jógi Áditjanáth a leginkább keményvonalas hindutva (’hinduság’, a hindu nacionalizmust követő) politikusok közé tartozik. Így a központi és a tagállami kormány számára is kulcsfontosságú volt, hogy a búcsú sikeres legyen. Már csak azért is, mert 2018 óta, amikor a város – a XVI. századi mogul uralkodó adta muszlimos hangzású Allahábád helyett – szanszkrit nevet kapott, először zajlott itt az ünnep.
Ideiglenes metropoliszt hoztak létre a folyók árterében, amely ellátta az ideáramló tömeget: a zarándoklat egy-egy átlagos napján három-négy, legforgalmasabb napjain akár nyolcvanmillió főt is. Uttar Pradés tagállam kormányzata és a központi kormányzat több mint háromszázmilliárd forint értékű beruházás keretében alakította ki a tizenöt négyzetkilométeres ideiglenes zarándokvárost. Kétszázezer sátor, ötszázezer parkolóhely, több mint négyszáz kilométernyi út, százötvenezer illemhely és megannyi ideiglenes híd biztosította a búcsú helyszínének átmeneti infrastruktúráját, amely sok indiai város állandó ellátását is megszégyenítené. Több mint tizenhétezer vasúti különjáratot állítottak forgalomba, hogy a zarándokok vonattal érkezhessenek Prajágrádzsba.
Archaikum és hightech
Különböző technológiai megoldásokkal is igyekeztek a zarándokok kényelmét és biztonságát szolgálni. Speciális mahá kumbh méla applikációt fejlesztettek ki, hogy könnyebb legyen navigálni a területet, illetve minden odalátogató saját rádiófrekvenciás karszalagot kapott, hogy könnyebben meg lehessen találni, ha a tömegben elkeveredik. Vízi és légi drónok segítségével tartották fenn a rendet és a biztonságot.
India vezető politikusai és celebritásai is elzarándokoltak a szent városba, hogy megmártózhassanak a folyóban. Természetesen nem mindenki hasonló körülmények között végezte el a szertartásokat: az előkelőségeknek, VIP-knek külön merítkezők, légkondicionált sátrak és Starbucks-kávézók álltak rendelkezésre, míg a legszegényebbek templomok földjén töltötték az éjszakát. A kormányzat igyekezett azoknak is reményt adni, akik nem engedhették meg maguknak, hogy részt vegyenek a zarándoklaton: a rendezvény lezárultával tűzoltóautókkal szállítottak szent Gangesz-vizet a távolabb eső területekre.
A tábor
A turisztikai ipar számára is nagyon fontosak az ehhez hasonló rendezvények, bevételeiknek hatvan százalékát – elgondolkodtatóan – a vallásos turizmus adja. Uttar Pradés, India legnépesebb és egyik legszegényebb tagállama különösen sokat tud profitálni ebből, hiszen Prajágrádzson kívül az egyéb fontos hindu zarándokhelyek is itt vannak, mint például Mathurá, Vrindávan, Ajodhjá és Váránaszí.
Annak ellenére, hogy megannyi logisztikai bravúrral nagyrészt problémák nélkül zajlott le a zarándoklat, fontos szót ejteni a környezeti hatásáról. India északi területei és különösen a folyói egyébként is komoly ökológiai kihívásokkal küzdenek, a folyó völgyében élő nagy népesség és a fejletlen csatornahálózat következtében, de az ilyen jellegű igénybevétel is sokat ront a helyzeten. Indiai környezetvédők szerint a zarándoklat nyomán fekális baktériumoknak közel ötszázszorosa van jelen a folyóban az ivóvíz szintjéhez képest, de valójában még az egészséges fürdővíz kategóriáját sem éri el a Gangesz. Ezt az álláspontot a kormányzat vitatja. Ráadásul mintegy húszezer tonna szemetet – áldozati felajánlásokként elhelyezett kókuszdiókat, szobrokat, terítőket és virágokat, illetve egyéb hulladékokat, műanyag palackokat stb. – kellett elszállítani.
Vallás és politika elegyítve
„A fesztivál az isteni-szellemi felszabadulás utáni emberi vágyat testesíti meg, a születés, a halál és az újjászületés örök körforgásából való megmenekülésbe vetett hitet képviseli. Az összesereglés hívők millióinak teszi lehetővé, hogy megmártózzanak a Gangesz, a Jamuna és a misztikus Szaraszvatí szent vizében, ami a lélek megtisztulását jelképezi, és a hit szerint elvezet a móksához, a felszabaduláshoz” – írja az eseményre készített kormányzati portál, az ünnep vallási jelentőségét kidomborítva.
Ugyanakkor Naréndra Módi az ünnepsorozatnak nemzetegyesítő jelentőséget tulajdonított: „A mahá kumbha méla nem más, mint az egység mahá jagjája (’nagy áldozati szertartása’). Ebben és az ünnep egyéb kormányzati kommunikációjában sokan a búcsú pártos, ideologikus átértelmezését, instrumentalizálását róják fel Módiéknak. Bizonyára igazuk van. De a kumbh mélák tömegmegmozdulásainak tanúsága szerint aligha tekinthetünk el a vallásos indulatoknak a XXI. században is meglévő lenyűgöző-hátborzongató erejüktől.
A szerző a indológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója
Nyitókép: Szádhuk megmerítkezése Visnunak, a teremtés, a megtartás és a pusztítás istenének háromágú szigonyával (fotó: Shubhamkindia, CC BY-SA 4.0 / Wikimedia)
