A kötet megálmodója Rostoka László könyvművész, akinek régi terve valósult meg az album létrejöttével. A Pozsonyban élő, Vladislav Rostoka néven közismert grafikus nemcsak szerkesztője, hanem tipográfiájának tervezője is ennek a művészien megkomponált könyvnek, amely Keresztes Dóra 2017-ben készült animációs filmjének címét vette kölcsön.

A Virágnak világa, világnak virága az Ómagyar Mária-siralom ismert sorpárját (Világnak világa, /Virágnak virága!) parafrazeáló filmalkotásban a jézusi születéstörténet elevenedik meg négy percben. A szürrealisztikus látványvilág Marc Chagall képeinek hangulatát idézi. Meseszerűen, játékosan kavarognak itt a karácsonyi ünnepkör motívumai: bárány, tehén, szamár, kakas, Gábriel arkangyal, Háromkirályok, Mária a kisdeddel, fenyőfa, üstökös… Nem véletlen a Chagallra utalás, mert ennek az albumnak a mottója ugyancsak egy Franciaországban élt, orosz származású festő gondolatát idézi: „Ha a szívemből dolgozom, majdnem minden sikerül, ha a fejemből, szinte semmi.” Ez a kijelentés akár Keresztes Dóra ars poétikájaként is felfogható.

A játékos, szürrealisztikus chagalli látványvilág leginkább a meseillusztrációkat jellemzi. Ahogyan az animációs film képiségének szimbólumai már 2001-ben megfogalmazódtak, Nagy Gáspár Amíg fölragyog a jászol című kötetének illusztrálásakor.

Világnak virága, virágnak világa, animációs filmből részlet, 2017, Kecskemétfilm Stúdió

 

Legösszetettebb példája ennek a művészi vonulatnak a 2003-ban a Nemzeti Színházban Valló Péter rendezésében bemutatott Holdbeli csónakos. Keresztes Dóra nemcsak a Weöres Sándor-darab plakátját tervezte, hanem az előadás látvány- és animációtervezőjeként inspiratív hatást gyakorolt a báb-, a díszlet- és a jelmeztervekre.

A régi magyar hitvilág, a vajákos ráolvasások, regösénekek, a mágikus naiv népi vallásosság is nagy hatással bír Keresztes Dóra művészetére. Kék-fekete linómetszetének repülő ludvérce, a fekete tyúk tojásából kikelt lidérc, akár Kiss Anna versbéli madáralakot öltve repkedő boszorkányainak egyike is lehetne.

Ludvérc I., 1986

Talán innen ered a régi irodalom iránt vonzódása is. A Paraszt Dekameron, Hermann Hesse Narziss és Goldmund és François Villon balladáinak illusztrációin a középkori népkönyvek, kártyák, kalendáriumok fametszeteinek képi világa köszön vissza. Villon balladáinak vizuális megjelenítői, linómetszetei Hans Holbein Haláltánc-sorozatát idézik. Érdekesség, hogy a középkori danse macabre képei alatt A felakasztásra váró Villon négy sora olvasható, az eredeti vers mellett József Attila, Illyés Gyula, Faludy György, Mészöly Dezső és Orosz István fordítása. Mivel a kötet bilingvis, szövegei magyarul és angolul is olvashatók, a középkori irodalom tudósának, Anthony Mortimernek angol fordításában is szerepel ez a négysoros.

F. Villon balladái Faludy György átköltésében, Cartaphilus Kiadó 2010, Helikon Kiadó 2020

Erdélyi és szatmári református templomaink kazettás mennyezeteinek világa szintén gyakorta megjelenik Keresztes Dóra képein. A török szőnyegek virágos ornamentikáit reneszánsz főúri udvarok úrnői és udvari asszonyai hímezték rá kegyes ajándékul a templomi oltárok terítőire. Ez a formakincs búvópatakként öröklődött tovább népi kultúránkban, máig élőn, hogy ez a parasztreneszánsz és parasztbarokk motívumkincs neki is ihlető forrásul szolgáljon.

Ágh István: Három nap egy esztendő, magyar népmesék, Nap Kiadó, 2019

A vallásos hit hitvallást is jelent Keresztes Dóra számára. Különösen közel állnak hozzá a református zsoltárok, amelyek – ahogyan Békési Sándor református lelkész a könyvben megfogalmazza –: „…az ember szívében lezajló drámai történéseket éneklik meg, éppen az Isten és az ember közötti személyes viszony színterén.” A De Profundis kezdetű (A mélységből kiáltok hozzád, Uram!) 130. zsoltár, amely a protestáns vallás sarokkövének számító eleve elrendelés tanát, azaz az Isten által az embernek rendelt sors elfogadását, az abba való belenyugvást hirdeti, volt ihletője Keresztes Dóra 2002-ben készült animációs filmjének. Majd később, az 2004-ben készült Losonczi Léna Zsoltár minden időben című kötetéhez született illusztrációkban szintén a film képi világa jelenik meg. „A halál kötelei vettek körül, az istentelenség árjai rettentettek engem (Zsolt 18:5) énekének illusztrációjaként vad hullámok felett kergetőző, egymásba maró cetek, akárha a középkori képekről ismert mesebeli szörnyek, tűzokádó sárkányok, baziliszkuszok kései rokonai lennének.

Losonczi Léna: Zsoltár minden időben, Kálvin Kiadó 2004

Keresztes Dóra a képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában Jankovics Marcellnél tanult filmanimációt. Ezzel párhuzamosan pedig a Derkovits-körben Szabados Árpád tanítványaként sajátította el a festészet alapjait. A Magyar Iparművészeti Egyetem (ma MOME) könyvművészet szakán Haiman György tipográfus és Kass János grafikus volt a mestere. E sokféle hatás, felfogás nemcsak grafikusi, hanem festészeti tevékenységére is jelentősen hatott. A 2005-ben keletkezett, hét darabból álló Panta rhei-sorozat – ahogy Szemadám György fogalmaz –: „meglepően új színt visz munkásságába”. A görög eredetű cím („minden folyik”) a világban zajló örökös mozgásra utal. A megszokott figuralitást itt felváltja az absztrakció. Az vizet mint őselemet örvénylő vonalakkal megjelenítő, expresszív hangulatú absztrakt festmények formanyelvében egykori mesterének, Szabados Árpádnak absztrakciófelfogása jelenik meg. A kék-vörös-fekete-fehér alapszínekre épülő képek expresszív hangulata ugyanakkor megidézi másik mestere, Kass János egyik leghíresebb sorozatát, Bartók A kékszakállú herceg várához készített rajzait. Mintha csak a tonalitás kereteit szétfeszítő bartóki zene vibráló lüktetése, erőteljes dinamikus hangzása kötné össze a mester és tanítványa műveit.

Panta Rhei I. 2005

A kötet képanyagát a mester, Kass János, a pályatársak: Kő Pál, Szemadám György, Virágvölgyi Péter, a költőbarátok: Buda Ferenc, Juhász Ferenc, Kiss Anna, Kiss Benedek, Nagy Gáspár, a néprajzkutató Erdélyi Zsuzsanna, a történész Szilágyi Aladár, a református lelkész Békési Sándor, az újságíró Antall István és Tóth Ida, a művészettörténész Gyetvai Ágnes, Jóry Judit, Kányádi Iréne, Kernács Gabriella, Lóska Lajos és Pap Gábor vallomásai egészítik ki, Keresztes Dóra képi világának sokszínűségét szavakba öntve.

Keresztes Dóra: Virágnak világa, világnak virága. Tervezte és szerkesztette Rostoka László, Utisz Graphic Studio, Budapest, 2021, 160 oldal