2025 novemberében ünnepelte a Várfok Galéria fennállásának harmincötödik évfordulóját. Az Egy része… – Válogatott művek a Szalóky-gyűjteményből a tulajdonos majd nyolcszáz darabos kollekciójából harmincöt festményt kiemelve mutatta be az eddig megtett művészeti utat. Az idei csoportos kiállítás, a PAPER? WORKS! pedig Szalóky Károly gyűjteményének grafikai anyagából ad áttekintést, így hozva létre folytonosságot az előző tárlattal.
Sokáig a papír alapú munkák vagy festmények előtanulmányaiként, vázlataiként szolgáltak, vagy a fotó megjelenése előtt jelentős művekről készült sokszorosított grafikákként segítették azt a folyamatot, hogy minél szélesebb körben megismerhetővé váljanak ezek az alkotások. Így inkább másodrendű hordozóként tekintettek a művészek is és a műbarátok is a papírra.
Ám a huszadik századra a papír, mint hordozó anyag egyre jelentősebb helyet vívott ki magának. Köszönhető ez a századfordulón divatba jött japán sokszorosított grafikák térhódításának, amely a plakátművészetnek, mint önálló művészi ágnak a megszületéséhez is hozzájárult, illetve a régi sokszorosító eljárások mellett új eljárások megjelenésének, valamint a század második felében felbukkanó, olyan egyre fontosabbá váló művészeti mozgalmaknak, alkotóknak, mint Victor Vasarely vagy Andy Warhol, akik a sokszorosító eljárások alkalmazásában a művészet demokratizálását, tömegekhez való eljuttatását látták. Ugyanakkor a papír, mint médium mára sok művész számára autonóm alkotások alapanyaga lett, ahogy a kiállításon is csak a leghátsó teremben találkozhatunk szitanyomatokkal, a művek többsége egyedi grafikai eljárással készült: ceruza- vagy tusrajz, akvarell, víz- és olajfestmény, kollázs, gyakran több technikát is keverve.
Rozsda Endre és Françoise Gilot ceruza- és tusrajzok mellett szívesen használnak vízfestéket vagy sokszorosító technikákat papír alapú képeikhez. Pályájukat végigkíséri ez az anyag, így különböző alkotói korszakaik elevenednek meg és bontakoznak ki a papírlapokon. Rozsda Endre éteri finomságú tusrajzait már a Séta a térben című kiállításon megcsodálhattuk a Várfok Projekt Roomjában. A mostani tárlaton a tenger élővilágát megidéző színes ceruzarajzai, olajképei láthatók (Fauve impressziók, Jó napot, Matisse úr!, Csigavonalak), amelyek a fauve-ok és Matisse hatását, illetve a francia absztrakcióra jellemző organikus szemléletmódot tükrözik. A Picasso árnyékából kilépő és önálló alkotóvá érő Gilot kései (2011) organikus absztrakt munkája a kiállítás központi darabja. Gilot egy New York-i Degas-kiállítás hatására 2009-től fordult újra a monotípiához, amelynek az elkészült nyomat egyedisége adja a varázserejét. A Konfetti című művön a sötét–világos kontrasztjára épülő foltok ölelik körbe a kirobbanó játékosságával Mirót idéző belső képet, mintha szikrázó tűzijáték petárdái robbannának szét az esti szürkületben.
Pető István Monet világával rokon belső kertje és aatoth franyo thaiföldi dzsungelképei az absztrahált természet két arcát jelenítik meg. Pető alkotásai sejtelmesen pasztelles, néhol monokronisztikus színvilágukkal szemlélődésre, meditálásra hívnak, a képbe, a tájba való elmerülésre, míg aatoth munkáiban a trópusok színgazdagsága felfokozott élénkséggel vibrál, szinte beszippantva a szemlélőt. Ugyanakkor aatoth franyo Fagyizó terroristák című szitanyomata még a művész korai, társadalmi kérdésekre gegekkel reflektáló korszakát idézi meg.
A nyolcvanas években induló kiemelkedő alkotók: Mulasics László, Szirtes János és El Kazovszkij gyakran kísérleteztek papír alapú művekkel, kollázs-, nyomat- vagy vegyes technikákat ötvözve. A korszakra jellemző esztétikai szubjektivizmus és identitáskeresés, a kultúrtörténeti tradícióhoz fűződő szoros kapcsolat és pluralizmus rezonálnak az alkotók munkáiból. Mulasics színes kollázsai a természet organikus absztrakt leképeződései, míg fekete-fehér vegyes technikájú tusrajza, a Sindbad der Seefahrer a geometrikus absztrakció és a figuralitás ötvözete. Szirtes János korai, népies motívumokat felhasználó kollázsai (Tiszta forrás I. – II.) a Vajda Lajos Stúdió alkotóinak dadaista, szürrealista művészeti szemléletmódjával mutatnak rokonságot, finom iróniával reflektálva hagyományainkra. El Kazovszkij kiállított szitanyomatain a művész festményeinek szín- és motívumvilága, magánmitológiájának elemei köszönnek vissza.
A figuralitás és az absztrakció társítása jellemző Győrffy László, Rácmolnár Sándor, Nemes Anna és Ujházy Péter műveire. Ujházynak a hétköznapi élethelyzeteket megjelenítő keserédes, groteszk tablói a mindennapok krónikáinak iróniával fűszerezett elbeszélései, ahogy Rácmolnár Sándor is szívesen állítja mesékből, fantasykból vett alakjait hétköznapi helyzetekbe, érzékenyen reagálva a férfi–nő viszony változásaira (Szindbád álma, Navigátoraink I.). Győrffy László poszthumanizmusban tobzódó, túlcsorduló és burjánzó grafikái (12 ötlet az önpusztításhoz és a Vegyes hulladék sorozatok) pedig zsigeri félelmeink abszurdba hajló lenyomatai, a fogyasztói társadalom, a környezetszennyezés veszélyeire figyelmeztetve. Nemes Anna kisméretű akvarelltechnikával készült monokróm portréi viszont most nem a tőle megszokott nyugtalanító poszthumán torzók, hanem finom líraiságukkal inkább a reneszánsz mesterek: Leonardo, Michelangelo tanulmányrajzainak virtuóz kidolgozottságát idézik meg.
Forrai Ferenc és keserű Károly Keserű aprólékos képei a geometrikus absztrakció és a grafika találkozásának példái. De míg Keserű az ausztrál őslakosok aboriginal pontozós művészetből kiindulva teremtette meg saját stílusát, addig Forrai a japán papírhajtogatáshoz, az origamihoz nyúlt vissza előképként, de mindkettejük alkotásainak közös nevezője, hogy az anyag és a jel kölcsönhatása teremti meg munkáik belső rendjét.
A Várfok Galéria PAPER? WORKS! című csoportos kiállítása a papírt, ezt a fantasztikus anyagot veszi górcső alá, sokféle érzelmet: humor, iróniát, játékosságot, líraiságot társítva az alkotásokhoz. Miközben bemutatja a médium sokszínűsége: karton-, japán-, pausz-, merítettpapír és a technikák gazdag tárháza az egyeditől (toll, ecset, ceruza) a sokszorosításig (fa-, linó- és rézmetszet, litográfia, rézkarc, monotípia és szitanyomat) hányféle lehetőséget, utat is kínál az autonóm grafikák kortárs alkotói számára.
Kiállító művészek: AATOTH franyo, FORRAI Ferenc, Françoise GILOT, GYŐRFFY László, El KAZOVSZKIJ, keserű Károly KESERÜ, MULASICS László, NEMES Anna, PETŐ István, RÁCMOLNÁR Sándor, ROZSDA Endre, SZIRTES János, UJHÁZI Péter
Fotók: Várfok Galéria jóvoltából, engedélyével.
A PAPER? WORKS! című csoportos kiállítás március 14-ig tekinthető meg a Várfok Galériában (1012 Budapest, Várfok utca 11.).
