Az ütemesen erősödő kulturális fesztivál egyik alapító kurátorával, Schneller Jánossal beszélgettünk az eddig bejárt útról, tervekről, célokról és az érkező programokról.
Fotó: Lukacs Gabi 
 

Itt minden a kortárs képzőművészetről szól, arra épül vagy abból indul ki. Képzőművészeti vásárokat régóta szervezünk mi is, mások is, de ilyen jellegű fesztivál kevés, és csak részben hasonló létezik ma Magyarországon – kezd a sokrétű témába a művészeti szervező. A nyári időszakban a Balaton környéke kivételes lehetőséget kínál a kísérletezésre. Évről évre esszenciális fejlődés érzékelhető az infrastrukturális háttér tekintetében, pedig még csak a harmadik évad jön, és már az elsőt is sikeresen zárták. A kérdés az, mivel lehet felkelteni igazán az érdeklődést, mi az, ami képes aktivizálni a szabadidejüket a Balaton környékén töltő embereket, a helyi lakosságot és a kulturális élet szereplőit egyaránt? Jó érzékkel esett a szervezők választása erre a térségre, a tapasztalatok alapján van igény a Garten Balaton programkínálatára.

Így indult a Garten

Kortárs képzőművészeti vásárt legelőször 2018 decemberében szervezett közösen a két alapító: Bánki Ákos képzőművész és Schneller János művészettörténész.
Ákos ezt megelőzően már több éven keresztül vezette a Latarka néven futó karácsonyi kortárs vásárt, ahol a kiindulási pontot az a válasz jelentette: Mennyit adnál egy kortárs művész munkájáért? Ekkoriban edukatív jellegű képzőművészeti sétákat szerveztem – meséli János.
Közvetlen a művészek műtermébe vitte az érdeklődőket, hidat verve ezzel azon a hasadékon, amely a közönség és az intézményes rendszer között húzódott. Mindkettőjük célja az volt, hogy legyen végre elérhető áron a fiatal kortárs művészet a placcon, és a kereslet-kínálati felek könnyedebben találjanak egymásra. Ebből született a már közös projekt, a Resident Art Fair, azaz a RAF.

Fotó: Lukacs Gabi
 

Azután jött az ötlet, mi lenne, ha csinálnának valamit nyáron a Balatonon? Rátaláltak az azóta is a Garten központi helyszíneként szolgáló lovasi galériára. Ezt a Nagy Gyula Alapítvány üzemeltette, felkeresték őket, és 2019-ben elindult a Garten. Már az első esemény is három hétig tartott, minimális anyagi forrással, családias jelleggel, de profi szakértői stábbal és vendégekkel. Koncepcióként működött továbbra is a minél szélesebb paletta bemutatása a fiatal művészek munkáiból, szakmai és lazító programok kíséretében. Az egész programot egy délután alatt raktuk össze, nem volt pénzünk, támogatók segítségével állt össze az anyagi háttér. Bátorság kellett az első nyárhoz, de már volt mögöttük olyan szakmai múlt, ami biztosította a mecenatúrát, és ez elég garanciának bizonyult. Létrehoztuk a Gartent, és meg is csináltuk.

A következő évben a pandémia idején bejegyeztették a Garten Kortárs Művészeti Alapítványt, aminek fő célja az ennek a fesztiválnak a megvalósításához szükséges háttér biztosítása, ernyőszervezet a résztvevők számára. Az addigi informális csatornákon és módokon zajló folyamatok professzionálissá váltak, habár ez jelentősen megnövelte az adminisztrációs feladatokat, így már részt vehettek pályázatokon, emelve ezzel a Garten fejlesztéséhez nélkülözhetetlen anyagi keretet. A 2020-as rendezvénysorozat erősebbre sikerült az első évadnál, a világjárvány miatti korlátozások alól felszabadult közönség és a kulturális élet szereplői is ki voltak éhezve mindenféle társadalmi aktusra, a három hét alatt háromezer látogatót jegyeztek a szervezők. Ekkor már tartottak belépődíjas programokat is, de a kiállítások végig ingyenesek voltak, és maradnak idén is napközben. Tavaly két helyszínnel bővült a Garten, csatlakozott a csopaki ZM&G, a Zámbó Műterem és Galéria és a Márffy-pajta Lovason. Idén szintén nyílik újabb tér, méghozzá Felsőörsön.

Fotó: Neogrády-Kiss Barnabás
 

Idei programok – Lovas, Felsőörs és Csopak

A három település négy helyszínén társművészeti programokkal dúsított, hét tekintélyes méretű, sokszínű anyaggal, széles palettát kínáló kiállítást járhatunk be. A bázis Lovas – mint eddig mindig –, a településen a Nagy Gyula Galériában száz kortárs képzőművész csaknem háromszáz alkotása szerepel az idei Garten Balaton művészeti vásáron, amelynek speciális szekciója – a pandémiára reagálva – a Határaink címet kapta. A fesztivált Fenyvesi Ottó író, költő, Lovas lakója nyitja meg. A kiállítás és vásár augusztus 21-ig, hétfő kivételével mindennap 15 órától zárásig tekinthető meg. Az esti programkezdésig ingyenesen látogatható a gazdag tárlat, programkezdés után csak napijeggyel.

Ugyanezen a helyszínen, a Galéria kertjében hatnapos képzőművészeti tábort is szerveznek a 7–15 éves korcsoport tagjainak, ahol a művészi nyomatkészítési technikák legkülönbözőbb formáit ismerhetik meg: a sablonnyomástól kezdve a linóleummetszeten és a többszínű fametszeten át a konyhai litográfiáig. Még egy kiállítóhelyként szereplő állomás lesz Lovason, a Márffy Ház, amelynek parkjában a fennállásának huszadik évét ünneplő Zalaszentgróti Művésztelep szabadtéri szoborkiállítását járhatják be a látogatók.
A Villa Negra Művészeti Egyesület kiállító szobrászművészei: Böszörményi István, Józsa Pál, Károlyi-Kiss Benedek, Kő Boldizsár, Kuti László, Lelkes Márk, Lukács István, Márffy Sebestyén, Máthé Krisztián, Meszlényi-Molnár János.

Fotó: Lukacs Gabi 
 
A harmadik helyszín a felsőörsi Civilház. A központ szívében található épületben és a hozzá tartozó kertben két fotóművészeti esemény kap teret a Capa Központtal és a helyi önkormányzattal együttműködésben. A Fotóudvaron különleges fotóinstallációs projektet tekinthetünk meg, a házban pedig Mucsi Emese, a Capa Központ kurátora által válogatott izgalmas, fiatal kortárs fotókiállítást. Továbbhaladva, Csopakon a ZM&G-ben mutatja be szabadtéri tárlatát a galéria tulajdonosa, Zámbó Attila szobrász, aki egy éve faragja permi vöröskőből kedves, kerekded teremtményeit. Szintén ezen a helyszínen, csak bent az épületben lesznek láthatók Robitz Anikó fotóművész munkái. Fotográfiáin tiszta geometrikus formákká alakított építészeti részleteket jelenít meg. A textúrák, faktúrák hol kivehetők, hol teljesen eltűnnek a képeken. Megjegyzendő, hogy a munkafolyamat során utólagos módosítást, beavatkozást nem végez, a fényképezőgép keresőjében komponál.
Fotó: Lukacs Gabi 
 
A Garten fő vonzereje a képzőművészeti színterekre nem jellemző fesztelenség. Ide tényleg be lehet jönni strandpapucsban és rövidgatyában, és be is jönnek – teszi hozzá Schneller János. Teljesen megszokott, hogy a család a strandról hazafelé meghallgat náluk egy pódiumbeszélgetést, vagy megnéz egy filmet a kertmoziban. Merthogy ezek is lesznek, sőt koncerteken és egyéb közösségi interaktív programokon is részt vehetünk a lovasi Garten-bázison és a felsőörsi Civilházban. A két vezető kurátor fontosnak tartja a kötetlen hangulatot, ehhez azzal is hozzátesznek, hogy ők maguk is szinte mindig megtalálhatók valamelyik helyszínen. Az általuk képviselt friss szemlélet húzóereje a közvetlenség és a közérthetőség, amit leginkább személyesen tudnak átadni. Számukra is az ilyen jellegű beszélgetésekből származnak a legemlékezetesebb pillanatok. Ezáltal találtak utat a közönséghez az introvertált underground és az elitista műkincsvilág szférái között. Valami olyasmit, mint a jó popzene. Ennek tükrében élményszámba menő tárlatvezetéseket tartanak, és a pódiumbeszélgetéseknél is a barátságos légkör megtartására törekszenek. Ez nem póz, hanem az új generáció természetes szemléletváltó folyamata, akik már valami mást akarnak.
Fotó: Lukacs Gabi 
 
A zenei performanszok kiválasztásánál szempontként szerepelt, hogy olyan előadók adjanak műsort, akik kapcsolódnak a vizuális művészethez is. Ilyen fellépő lesz például Ujj Zsuzsi, Wahorn András vagy drMáriás. A koncerteken kívül a kertmoziban vetített filmek válogatása során is a tematikus társítás állt a fókuszban. A mozik közül kettőt emelt ki a Garten alapítója, ezekre ő is kifejezetten kíváncsi: az egyik Forgács Péter Német egység a Balatonnál című filmje, a másikat az Art Magazin-est keretében vetítik majd Budapest művelet címmel. Jön még színházi előadás, videóinstalláció, közösségi programok sora, a bőséges kínálat eseményei és a részletes leírások folyamatosan kerülnek fel a Garten Balaton online felületeire – érdemes böngészni. A pódiumbeszélgetések, csakúgy, mint az előző két évben, érdekfeszítő kérdésekre keresik a válaszokat, szakmai, de élménydús beszélgetésekre számíthatunk. A sorozat kiemelt tárgyköreként a kortárs műgyűjtés szerepel. Azt szeretnénk bemutatni a meghívott vendégekkel, hogyan működik ez a szféra, milyen stratégiák vannak, milyen az intézményrendszer és a civil szektor viszonya – teszi hozzá a kurátor.
Fotó: Lukacs Gabi
 

Szenvedély, mecenatúra, befektetés és a jövő zenéje

A magángyűjtemények tulajdonosai már kevésbé tartózkodnak a nyilvánosságtól. Társadalmi szerepvállalásként lépnek színre, szívesen beszélnek publikus térben koncepciókról, megosztják szakértelmüket. Követendő példát mutatnak, hogy a gyűjtés nemcsak szenvedély, hanem mecenatúra és befektetés is. Ezeken az alkalmakon különösen fontos, hogy közvetlenül kérdezhet a közönség. Ez azért is jó, mert akár ott, a helyszínen bárki leakaszthatja a falról az általa kiválasztott képet, megveszi, és már viheti is. Azt mondja János, sokan náluk vásárolják az első saját műtárgyat, legyen az szitanyomat, fotó vagy festmény. Ezen a nyári vásáron igyekszünk minél több képzőművészt a legfiatalabb korosztályból bemutatni, ennek érdekében idén először pályázatot írtunk ki. A pályázatra érkezett munkák egyharmada került be a lovasi központi kiállítás és vásár anyagába. Ilyenkor a kurátor dolga a kötéltáncoséhoz hasonló, mert lényeges az ízlésformáló szándék, de nem mellékes az eladhatósági szempont sem. Schneller János azt magyarázza még: lehet látni, hogy ki tehetséges, de azt nem, hogy ki marad a porondon. Mindenesetre a teljesítmény itt is fontos, nemcsak a focipályán.

Az első és második Gartent a mecénások, gyűjtők, támogatók felajánlásai tették lehetővé. Idén ezeket a támogatásokat megelőzve a tavalyi Urban Flow című szitanyomat-sorozat után ismét egy négylapos Garten Balaton VIP szitanyomatmappát adtak ki, ezúttal Nádler István, Baráth Áron, Bánki Ákos és Szentgróti Dávid műveivel. A szitanyomat jó belépési pont a műgyűjtés világába, általa elérhető áron lehet hozzájutni neves művészek eredeti munkáihoz. A támogatói hozzájárulásokon kívül az idei költségkeretet bővítette, hogy a képzőművészeti fesztivál csatlakozott az Európa Kulturális Fővárosa program kultúrpontjaihoz. Ezeknek a pontoknak a feladata a kistérségekben katalizálni a helyi kulturális élet szereplőit. Az együttműködésben hosszabb távon gondolkodnak; az a cél, hogy 2023-ra – amikor Veszprém tölti be az Európa Kulturális Fővárosa címet – olyan országos szintű karizmatikus fesztivállá váljon a Garten, amely nemzetközi szinten is felkelti az érdeklődést.

Fotó: Neogrády-Kiss Barnabás