Haris László Balogh Rudolf-díjas fotóművész2018-ban indult a művészeti ösztöndíjprogram az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének kezelésében. Az alapító szándéka az volt, hogy a magyar művészeti élet minden műfajában a fiatal, de már jelentős életművel rendelkező művészek legjobbjait három éven át havi kétszázezer forintos összeggel segítsék. A költségvetés évente száz művész ösztöndíját biztosítja az Akadémia kilenc tagozata számára.
„A Film- és Fotóművészeti Tagozat a hat évfolyamon harminc fotóművész ösztöndíját kísérte és kíséri figyelemmel, azaz mentorálja a négy hónaponként kötelező beszámolók alkalmával. Ennek a harminc jelenlegi és volt ösztöndíjas kollégának hirdettük meg bemutatkozási lehetőségként a Pesti Vigadóban rendezett kiállítást. Tizenheten tudták elfogadni a meghívást, az ő műveik láthatók itt a falakon” – mondta el a tárlat megnyitóján Haris László Balogh Rudolf-díjas fotóművész, érdemes művész, az MMA elnökségi tagja.
A kiállító művészekről és alkotásaikról
Bartis Milán Rafael a Jezsuita jelenlét romamissziós programjában zenét tanítani jár a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Arlóra, ahol a község legszegényebb utcájának lakóit fényképezi.
Belicza László Gábor a börzsönyi kis falu, Kóspallag életét, ember és természet viszonyát fényképezi rendkívül szubjektív élményei alapján.
Bezzeg Gyula számára meghatározó élmény a délvidéki falvak magyar lakóinak kissebségi léte. Az a fájó tapasztalata, hogy a kisebbség kifejezés nemcsak a „kevesebbséget”, hanem a kicsiséget, az „értéktelenebbséget” jelöli.
Czigány Ákos land artszerű képei az ember földi jelenlétének architektúrájával foglalkoznak.
Gábor Enikő absztrakt sorozata a Pszichogramok analóg pszichológiai mérőműszer tesztjeinek fotográfiai megjelenítései.
Haid Attila tanárként értelmileg sérült gyermekekkel dolgozik, húsz esztendeje fényképezi az életüket.
Hernád Géza hatalmas, 8 ×10 inches műszaki kamerájával budapesti és vidéki lakótelepek épületeiről és azok lakóiról készít hiteles felvételeket.
Illés Katalin Zsuzsanna a nagycsaládok bölcsességeit fogalmazza meg képeiben, amelyeket a családokkal készített interjúk részletei kísérik és teszik teljessé. A vizuális és a verbális rész összehangolása izgalmasan megoldott feladat.
Ilyés Zalán sorozata, az Akik szeretnek, messze vannak a perifériára szorult, láthatatlan emberek történeteit teszi láthatóvá.
Krász Kira Dorottya a Nagyharsányi Szoborparkban készít szubjektív dokumentumokat. Célja, hogy a szobroknak ne csak a külsejéről, hanem a belső értékeiről is megőrizzen valamit az utókornak.
Lengl Orsolya festőművész hagyományos olaj-vászon technikával dolgozik, de képeinek kiindulása, alapja a fotográfia.
Pilló Ákos ösztöndíjprogramjának a Földút címet adta. Azokat az embereket fényképezi, akiknek házához nem vezet aszfaltozott út. Munkáinak állandó kísérője a szomorúság és a reményvesztettség, de a bölcsesség és a derű is.
Somogyi Márk képeinek mintája a természet. A természet elemeiből komponált, először jelentéktelennek tűnő fotográfiákban rejtett csodákat talál a néző.
Stiller Ákos már régóta fényképezi a Tanyavilágot. Képein látjuk, hogy nemcsak a modern korban gazdaságtalanul termelő tanyák tűnnek el, hanem velük együtt az a hagyományos tudás is, amely képessé tette a tanyák közösségeit az önfenntartásra.
Szöllősi Mátyás erdélyi falvakban élő idős házaspárokról készít otthonaikban hiteles, gyönyörű képeket.
Török Máté maga is versénekmondóként a hazai verséneklés kultúráját tanulmányozta és fényképezte. Képei mellett az ösztöndíj ideje alatt készített könyve is látható a kiállításon.
Zellei Boglárka Éva fiatal közép-kelet-európai keresztény alkotó nőként a státuszából fakadó problémákat kutatja, fényképezi és őszintén megosztja velünk.
A Generációk kiállítása 2024. február 25-ig, szerdától vasárnapig 10–17 óra között látogatható a Pesti Vigadó (1051 Budapest, Vigadó tér 2.) ötödik emeletén.
Sajtókapcsolat: Az MMA Titkárságának Kommunikációs Főosztálya – sajto@mma.hu
