![](/data/articles/5/56/article-5669/Anselm_Reyle_Surfacing_2024_acb_Gale_ria_JPG01_fit_800x10000.jpg?key=695118a6dc066ba239bbf233b885ce48)
Egy kiállítástól, ha nem is feltétlenül, de többnyire elvárható, hogy az ingereinkre is hasson. A tübingeni születésű Anselm Reyle kiállított művei állandó „tornára” késztetik szemünket. Alig tudjuk „levenni” tekintetünket az ide-oda cikázó formákról, arról a sűrű kavalkádról, amely a tárlaton fogad.
![](/data/articles/5/56/article-5669/Anselm_Reyle_Surfacing_2024_acb_Gale_ria_JPG02_fit_800x10000.jpg?key=7f4342e920bd99bf2d0d0dc263798a21)
Engem már a tér falainak minden egyes négyzetcentijét fedő tapétainstalláció megfogott. Az egész olyan, mintha futurisztikus világba csöppentem volna, téren és időn keresztül szelném át „messzi-messzi galaxisunkat”. Utam során igazán pazar látványban volt részem. Hogy merre tartok, és mikor érem el a végcélomat, lényegtelen. Fontosabb, hogy minél erősebb vizuális impulzusok érnek. A tárlatot befedő tükörfólia-tapéta épp ilyen intenzív képi „bomba”. Több mindenre is emlékeztetheti a látogatókat: széttört üveg darabjaira, felrobbant kézigránátra, de főképp gyűrődött fóliákra. Az összhatás roppant dinamikus, ugyanakkor nyugtalanító. A sűrű, fémesen csillogó kavarodásból geometrikus formák, háromszögek, rombuszok, trapézok élei meredeznek.
![](/data/articles/5/56/article-5669/Anselm_Reyle_Surfacing_2024_acb_Gale_ria_JPG03_fit_800x10000.jpg?key=5a108bba35caa36d42aec7e68345f68a)
Már csak azért is érdekes az említett tapéta, mert Reyle ezzel szerzett hírnevet magának. Védjegyévé vált gyűrt tükörfólia-képei „amellett, hogy egyértelmű dialógust folytatnak a fogyasztói társadalom csomagolásfétisével, a sérülékenység, mulandóság, átmenetiség bravúros rögzítései is” – olvashatjuk az acb Galéria honlapján, a tárlat leírásában.
![](/data/articles/5/56/article-5669/Anselm_Reyle_Surfacing_2024_acb_Gale_ria_JPG04_fit_800x10000.jpg?key=dcc83835a64b24349c8fa99bfa1e4e9c)
A „falikárpit” persze nem pusztán dekoráció, hiszen koherenciát teremt a különböző műfajú alkotások között. A tárlat a művész munkáinak teljes arzenálját felvonultatja: festményeket, kerámiát, neonobjekteket és installációkat. Vegyes technikájú műalkotásokat, melyekhez sokféle anyagot használt: fluoreszkáló neont, kábelt, akril üveget, zsákvászont.
![](/data/articles/5/56/article-5669/Anselm_Reyle_Surfacing_2024_acb_Gale_ria_JPG05_fit_800x10000.jpg?key=0f35b48c120e30e2d048fc93d4c6307c)
Hol jobban, hol kevésbé, de kivétel nélkül felfedezhetjük a műveken a gyűrődés motívumát. Legátütőbben a 2017-es Untitled címűn. A plexidobozba zárt tükörfólia festményszerű hatást kelt, csillogó-villogó absztrakt képet, amely ébredő vulkánhoz hasonlóan kitörni látszik „börtönéből”. Hasonlóan izgalmas a 2020-ban készült Untitled. A metódus majdnem ugyanaz, csak ezúttal magnószalagok, összegabalyodott zsinórok tekeregnek plexibe zártan. A halmaz „mozgásának” a keret állja útját, így teremt rendet káoszukban. Az ugyancsak Untitled címet viselő 2023-as mű is dobozkép. Keretén belül kéken, pirosan, zölden fénylő neoncsövek keresztezik egymást. A kompozíció közepén egy vörösen izzó V betű – talán a győzelmet hirdetve – mintegy kifelé tör a képből.
![](/data/articles/5/56/article-5669/Anselm_Reyle_Surfacing_2024_acb_Gale_ria_JPG06_fit_800x10000.jpg?key=39622184055f5b2eefac860ae632b4f7)
A kirakatszerű alkotások felvetik a kérdést, mitől áll össze valami képpé. Olyanná, amelyből látunk valódiakat is, táblaképeket. Például az Untitled (2022) neonnal vászonra festett alkotását. Az lila, rózsaszín, világoskék, citrom- és narancsszín pasztelljét ipari formák törik meg: pálcaszerű neoncsövek. A már-már édeskés színvilágú kompozícióból kilógó huzalok ellenpontként utalnak modern társadalmunk „vívmányaira”, egyben pedig azt is szemléltetik, milyen könnyedén átfordulhat valami giccsbe.
![](/data/articles/5/56/article-5669/Anselm_Reyle_Surfacing_2024_acb_Gale_ria_JPG07_fit_800x10000.jpg?key=c0b8a690972c263a5215f8fc3aa2d689)
Hogy Anselm Reyle munkái giccsesek lennének, csak akkor lenne igaz, ha ő maga az alkotásaival nem vetné fel a kérdést, hol a határ műalkotás és giccs között. A német művészeti szcénát meghatározó alkotó pengeélen táncol, amikor ezt a határvonalat fürkészi. Hiszen minden be van „dobva” a hatás érdekében. Csillogás-villogás, rikító színek, tükrök. A mesterségessé alakított sötét tér, amelyben a művek lámpákkal megvilágítva más és más látványt nyújtanak. A Surfacing egyszerre mozog a divat, a kirakatrendezés és a művészet határmezsgyéjén. Túlzó eszközeivel erős vizuális élményt nyújt, még ha egyesektől távolabb is áll ezcsillogó-villogó konceptuális művészet. Az biztos, hogy különleges tárlatot láthatunk, amely komolyan felveti a kérdést: mi is a művészet napjainkban.
Képek: Anselm Reyle és az acb Galéria jóvoltából.
Anselm Reyle Surfacing című kiállítása 2024. február 23-ig látható az acb Galériában (1068 Budapest, Király utca 76.).